http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/RSS.ashxiPaper PagesWed, 11 Nov 2009 16:21:55 +0100http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=1http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=1I. évfolyam 2. szám 2009. november mÉDIÁS arc John taIte BBC WorldWide Channels a név kötelez 15. oldal ÜGY Játékban a szponzorpénzek 8. oldal MARKETINGES PERSPEKTÍVA Janky GyönGyi Procter & Gamble maGyaroknak maGyar cSr 28. oldal SZUBJEKTÍV interJú rudolf péterrel 34. oldal2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=2http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=22009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=3http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=3BEKÖSZÖNTÔ Komolyan irigyeljük a BBC-t. Ott ül ugyan a vezetôk nyakán a BBC Trust nevû testület, amely az adófizetôket képviseli, de azért ez nem olyan rossz dolog. Kontroll, de nem béklyó. és tessék csak figyelni a BBC Trust megnyilvánulásaiban a szóhasználatot: mindig az adófizetôkrôl, a derék állampolgárokról esik szó. Nincsen szó pártdelegáltakról meg mutyiról és a gyanú piszkos árnyékáról. Nem leveleznek egymással a BBC Trust tagjai és a médiavállalat vezetôi a nyilvánosság elôtt méltatlan módon. A BBC név kötelez. Akkor is, ha a társaság kereskedelmi ágazatáról van szó, s ne adj isten, egy könnyed szórakoztató csatornáról. Errôl beszélgettünk többek között John Taite-tel, a BBC Worldwide Channels EMEA régiós programigazgatójával. Török Diána , fôszerkesztô No de félre a politikával. Beszéljünk inkább a szponzorációról. Ügy rovatunk e hónapban ugyanis a szponzorációs piac alakulásával foglalkozik. Szó esik a nemzetközi trendekrôl, s megtudhatjuk, hogy idén akár 21 milliárdra is rúghat a hazai szponzorációs piac. Mi magyarok, bizonyos területeken egész jól tartjuk a „nyugati” szakmai színvonalat, de azért még van mit tanulni. A szakértôi véleményekbôl az is kiderül, bár e terület kifejezetten a nagyfiúk játszóterének tûnik, ez koránt sincs így. S ha valaki praktikus tanácsokra vágyik, hát elolvashatja a Szponzorációs tízparancsolatot. Bár a digitális marketing, vagy épp a szponzoráció a válság alatt sem „fagyott be”, sokfelé hallani, hogy punnyadt a piac, nem történik semmi, csak kapkodás meg instant túlélés van. Ez nem igaz. Rengeteg területen fejlôdés tapasztalható, a világ nem állt meg, s a nagy szereplôk sem érezhetik magukat biztonságban. éppen ennek kapcsán kérdeztünk meg szakértôket és persze magát az iWiW-et birtokló Magyar Telekomot, hogy mi lesz, ha jön a Facebook. Az derült ki, hogy – az idei Internet Hungary mottójával élve – a „mozdulatlanság végzetes”, de azért nem eszik olyan forrón a kását. Fô a józanság, a mértékletesség, a vízió – mondhatnánk, de nem csak erre a kérdésre, hanem úgy „összpiacilag”. Valahogy ez derült ki a Rudolf Péterrel Médiaunió kurátori minôségében készült interjúból is. Neki meg lehet hinni. Meg persze jó is hinni a mûsorszolgáltatási díjakat érintô mizériákkal, botrányokkal fûszerezett rádiós pályázatokkal, ennyi meg annyi százalékkal szûkülô piaccal terhelt hétköznapokban. Az @M szerkesztôi csapata Gaborják Éva , vezetô szerkesztô impresszum fôszerkesztô: Török Diána torok.diana@mediainfo.hu 30/451-5957 Vezetô szerkesztô: Gaborják éva gaborjak.eva@marketinginfo.hu az @M novemberi számának elkészítésében közremûködött: Kassay lili, lieberman Klára. Hirdetés: info@mediainfo.hu lapterv/logó: lászló Zsuzsi a tervezésben közremûködött: Tánczos Zsuzsanna szerkesztôség: 2030 érd, Erzsébet u. 80. Tel.: 30/451-5957 Kiadja a Cognit Development Kft. Az @M a www.mediainfo.hu és a www.marketinginfo.hu portálok közös elektronikus kiadványa. 2009. NOVEMBER | @M | Beköszöntô 3 A NéV KÖTElEZ2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=4http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=4TARTAlOM ÜGy Játékban a szponzorpénzek Nagyvállalatok játékterének tûnik, pedig valójában a digitális marketing mellett az egyik leginkább feljövôben lévô kommunikációs terület a szponzoráció. Összeállítás a nemzetközi trendekrôl és a magyar piacról. 8 mÉDIÁS arc John taite: a név kötelez A BBC Worldwide Channels EMEArégiós programigazgatója szerint a BBC márkanév közszolgálatisággal szerzett tekintélye nem nyomasztó, inkább ösztönzôleg hat a kereskedelmi ágazat számára is. BEKÖSZÖNTÔ TARTAlOM KéPZÔ HÍRKOKTél ÜGY Játékban a szponzorpénzek Már nem csak vendéglátás a szponzoráció Szponzorációs tízparancsolat MéDIáS ARC A név kötelez KIláTó Idôben ébredt-e az iWiW? Soha nem voltak ennyire kegyetlenek a fogyasztók Arcfelismerô szoftver segíti a pontosabb reklám- és vásárlócélzást A méret mögött a lényeg A Nokia Európa legértékesebb márkája MARKETINGES PERSPEKTÍVA Magyaroknak magyar CSR MéDIA BUZZ Megmozgatnák a marketingeseket CSI: az interaktív kiállítás SZUBJEKTÍV Interjú Rudolf Péterrel A „tripla duplavés” amerikai elnök Olvasói szubjektív Videó mustra MáRKATÖRTéNET Audi 3 4 5 6 8 12 15 18 21 22 24 26 28 15 marketInGeS PerSPektíva Janky Gyöngyi: Magyarok­ nak magyar Csr Szerteágazónak tûnik, mégis egy irányba mutat a felelôsségvállalás a Procter & Gamble-nél - derült ki a cég vállalati kapcsolatok menedzserével, Janky Gyöngyivel készült interjúnkból. 28 SZUbJektív rudolf péter: „én is végtelenül bele tudok zuhanni egy novemberbe” A színmûvészt ezúttal mint a Médiaunió kuratóriumi tagját kérdeztük médiáról, reklámokról, felelôsségrôl. 30 32 34 38 40 42 43 34 4 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=5http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=5KéPZÔ szabó eszter kika / match / dm 15×12cm akvarell, latex 2009.2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=6http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=6HÍRKOKTél sms-hírek 40 milliós bírságot rótt a nemzeti Hírközlési Hatóság az antenna Hungáriára, a televíziós és rádiós digitális átállást illetô elégtelenségek miatt. az ah bíróságon tá­ madja meg a határozatot. tovább 9,9 százalékkal csökken­ het idén a globális médiaköltés, derül ki a zenithoptimedia becslésébôl. ez azt jelenti, hogy idén a világ reklámköltése 444,8 milliárd dollárt tehet ki, szemben a tavalyi 493,9 milliárddal. tovább távozott a Viasattól Sajti Dániel marketingigazgató, aki 2008 márciusa óta töltötte be a posztot. a viasat3 arculatváltását még ô koordinálta. Utódját most keresik. tovább nyolc évvel meghosszabbította szponzorációs szerzôdését a Visa, így 2020­ig az olimpiai Játékok hivatalos szponzora marad. tovább FElújítja éS EgySégESíti üzlEtEi hOMlOKzatát a DM. Az októberben áruházlánca 250. tagját debütáló drogerie markt (dm) jövôre további 20 egység megnyitását tervezi hazánkban. A hálózat szerint a recesszió a drogériakereskedelmet nem vetette vissza, a fogyasztók a szépségápolási termékekre ugyanis továbbra is áldoznak. A dm a következô öt évben megjelenése egységesítését tervezi, ennek érdekében valamennyi képviseletének homlokzatát felújítja. A kivitelezéshez fôként dekorfóliát, esetenként egy speciális anyagot használnak, kétféle terrakotta árnyalatban, melyek megjelenésükben a dm logó hullámait idézik. Az új design lassanként kiváltja az eddigi szezononként változó kirakati dekorációt. Részletek SzépSégDíjaS a Nyugati téRi MCDONalD’S. Az Askmen.com nevû férfi internetes magazin megválasztotta a világ 10 legszebb McDonald’s éttermét. Utazók szavazatai alapján a Nyugati téri egység a második legszebb a világon, az elsô helyet az Oxford Streeten található londoni étterem szerezte meg. A listán 4 amerikai és 6 európai McDonald’s kapott helyet, közülük a magyar étterem az egyetlen, amelyet nem a közelmúltban újítottak fel, vagy nyitottak meg. A Gustave Eiffel irodája által tervezett Nyugati téri McDonald’s kapcsán különlegességként említik a pályaudvar melletti helyszínt, az antik lámpákat, a kovácsoltvas kapukat és a világoskék festett mennyezetet. Részletek SajátMáRKáS tERMéKEKKEl jöN Ki az auChaN. Októbertôl sajátmárkás termékeket kínál áruházaiban az Auchan Magyarország. A termékeket a rajtuk elhelyezett Auchan logó jelzi a fogyasztóknak. A vállalat a válságra válaszul döntött a bevezetés mellett, és már a nyáron elkezdte tesztelni a portfólió fogadtatását. A cég közleménye szerint arra törekszik majd, hogy kínálatában minél nagyobb arányt képviseljenek a hazai árucikkek, de lesznek más Auchan országokkal közösen fejlesztett termékek is. A Nielsen adatai alapján a kereskedelmi láncok sajátmárkás termékeinek együttes forgalma az idei elsô félévben meghaladta a 165 milliárd forintot, ami 10% növekedést jelent az elôzô évhez képest. EREDMéNyt hiRDEttEK a RáDióS pályázatON. Az Advenio Zrt. és az FM1 Konzorcium nyerte az országos kereskedelmi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultságot 7 évre. A döntés nyomán botrány alakult ki, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke le is mondott, mivel szerinte a nyerteseket ki kellett volna zárni. A Sláger Rádió bejelentette, hogy bíróságon támadja meg az ORTT döntését, ám a médiahatóság közben már aláírt a két gyôztessel, így elvileg novemberben elindulhat a Klassz és a Neo FM sugárzása. 6 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=7http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=7HÍRKOKTél sms-hírek ONliNE téVét iNDítOtt a NôK lapja CaFE. Elindult a Sanoma Újmédia-divízió új fejlesztése, a CafetV. A Nôk lapja Cafe oldalán eddig is voltak videók, viszont mostantól napi 2-3 multimédiás anyag kerül fel az önálló honlapra. Az Újmédia-divízió blogján írtak szerint „nem pusztán önálló videókról van szó, hanem tulajdonképpen egy online tévérôl, ahol a nézôk témák szerint rendezett csatornákat találnak, rendszeresen bôvülô tartalommal”. Az oldal 9 csatornával indult el, Baba-mama, Divat, Egészség, Ezo, Gasztro, Otthon, Szépség, Szex és Sztárok témákban. Részletek EliNDult a zipp.hu. Az Indexre kísértetiesen emlékeztetô külsôvel indult a zipp.hu. A hírportál fôszerkesztôje Balogh Endre, a szerkesztôség egyelôre 15 fôs. A Zipp.hu a 18-45 éves korosztályt célozza meg, és nem csupán a „komoly lapokból” tájékozódó olvasókra számítanak. A site célja, hogy napi több tízezres olvasóközönséget érjen el a közeljövôben. A fôszerkesztô nem tart a Zoom.hu-hoz hasonló bebukástól, s úgy gondolja, „unalmas, hogy ugyanazok mondják a tutit”. Részletek környezetbarát árucikkek választására ösztönzi, és rezsicsökkentô ötletekkel látja el vásárlóit nemrég indult zöld kampánya keretében a praktiker. tovább SzatyROt CSiNál palaCKjaiBól a COCa-COla. Az újrahasznosítás jegyében Patricia Fielddel, a Szex és New York sztárjait is öltöztetô designerrel fogott össze a márka. A tervezônô újrahasznosított Coca-Cola PET palackokból tervezett öko-szatyrot az üdítôóriás számára, amelyet Nagy-Britanniában promóció keretében osztogatnak. A két félliteres Coca-Cola light mellé járó szatyrot POS aktivitások is népszerûsítik, felhívva a fogyasztók figyelmét az újrahasznosításra. A cég szerint a divat hatásos eszköz a márka célcsoportjának megszólítására, így a környezettudatos üzenet átadására. A Field által megálmodott szatyor összehajtható, így könnyen tárolható és többször használható vásárlások során. Részletek a Guinness lett az év hirdetôje az eurobest fesztiválon. a címet olyan márka nyerheti, amely “innovatív marketing megoldásokat inspirál és kreativitásra bátorítja az ügynökségeit”. tovább spar free from néven, 25 féle árucikket tartalmazó sajátmárkás kínálatot vezetett be a SPar a glutén­ és laktózérzéke­ nyek számára. tovább lezárult a Magyar telekom idén júniusban kiírt tendere, melyet a csoportszintû médiatervezési és ­vásárlási feladatok kapcsán írt ki. a pályázat az offline vásárlást eddig végzô mediaedge:cia gyôzelmét hozta ­ az online feladatok kapcsán is. tovább x 2009. NOVEMBER | @M | 72009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=8http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=8ÜGY gaborjak.eva@marketinginfo.hu Játékban a szponzorpénzek NAGYVállAlATOK JáTéKTERéNEK TûNIK, PEDIG VAlóJáBAN A DIGITálIS MARKETING MEllETT AZ EGYIK lEGINKáBB FElJÖVÔBEN léVÔ KOMMUNIKáCIóS TERÜlET A SZPONZORáCIó. A PIACOT AZ élMéNYEKRE VáGYó FOGYASZTóK MEllETT A KEVéSBé MûKÖDÔ REKláMOK éS AZ ElVáRáSSá Váló TáRSADAlMI FElElÔSSéGVállAláS IS HAJTJA. 21 MIllIáRDRA RÚGHAT A MAGYAR SZPONZORáCIóS PIAC A várakozásokhoz képest valószínûleg kisebb mértékben, de továbbra is nô a szponzorációs piac – derül ki az IEG 2009-es módosított elôrejelzésébôl. A globális piac várhatóan körülbelül 1 milliárd dollárral bôvül, 43,4 milliárd dollárról 44,4 milliárdra. A gyarapodás a várakozások szerint elsôsorban az észak-amerikai, az európai és az ázsiai piacok erôsödésébôl származik. A tengerentúlon körülbelül 200 millió dolláros, Európában 400 millió dolláros, az ázsiai térségben pedig 600 millió dolláros bevétel-növekedést lehet prognosztizálni. NEMzEtKözi SzpONzORáCióS KöltéSEK (MilliáRD aMERiKai DOlláR) 1987-2009 *% )* )% (* (% '* '% &* &% * % )(#* '(%#* ((#(,#, ))#- '(#+ ')#' '*#. *#+ &.-, '%%& '%%' '%%( '%%) '%%* '%%+ '%%, '%%'%%. forrás: ieG/ WarC/ zenith optimedia A magyarországi szponzori piac méretérôl ugyanakkor nincsenek méréseken, kutatásokon és önbevallásokon alapuló adatsorok– mutat rá Kassay lili, a Business Group ügyvezetôje. “A nemzetközi folyamatokra és gyakorlatra alapozva csupán szakértôi becslésre támaszkodva lehet a piacméretrôl érdemit mondani. Ennek a piacnak a becsült legnagyobb mérete 2006-ban 41,6 milliárd forint, 2007-ben 44,1 milliárd, 2008-ban pedig 47,8 milliárd. A hazai gyakorlatot figyelembe véve véleményem szerint a reális elméleti piacméret az elôzô évhez hasonlóan továbbra is 19-21 milliárd forint körül becsülhetô.” A becslést árnyalja, hogy az alapjául szolgáló nyugat-európai vállalati struktúra és az egyes vállalattípusoknak a gazdaságban betöltött súlya eltérô a magyarországitól. Az sem feledhetô, hogy a szponzoráló súlyuk miatt megkerülhetetlen ágazatokon belül is eltérô gyakorlatot követhetnek a meghatározó szereplôk. 8 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=9http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=9ÜGY STABIl A KÖlTéSEK SZERKEZETE A szponzorált területek közül nemzetközi viszonylatban kimagaslóan a sport a legnagyobb. A tavalyi év során a szponzorációra költött összegek 88 százalékát kitevô sportágak mellett 7 százalékkal részesedik a névjogok megszerzése, majd 2-2 százalékkal következnek a televíziós tartalmak és a szponzorált kulturális és mûvészeti ágak. SzpONzORáCióS KatEgóRiáK RéSzESEDéSE (glOBáliSaN, KöltéSEK SzázaléKáBaN) 2008 , & ' ' Hedgi Ck_d\d` BkhoZih`jaigV IZaZko^ :\nW -- forrás: tWsM annual review 2008 A nemzetközi szponzorációs piacon a meghatározó ágazatok szereplôi évrôl évre gyakorlatilag azonosak. Ugyanilyen összesítést viszont a hazai szektorok egymáshoz viszonyított pozíciójáról és a szponzorációs befektetéseik összegérôl nem lehet bemutatni – mondja Kassay lili. Korábban a „láthatóság” alapján, szubjektív sorrendet fel lehetett állítani. A pénzügyi és gazdasági válság hatására (is) azonban a piac szereplôi drasztikusan visszafogták a jogok vásárlását, illetve megvágták a kommunikációs büdzséket – teszi hozzá. a 10 lEgNagyOBB SzpONzORáló ipaRág tEljES KöltéS alapjáN (Millió DOlláR) 2008 '%%% &-%% &+%% &)%% &'%% &%%% -%% +%% )%% '%% % &-+& -(& *.( *+* ),) (.& '-, '-( ')( '&+ d He gig j o ]{ Vi b jc X ^`{ ^ 6j ^ i eV g >iV ad H `" g n \ " 7 ` `d Vc A i{ \^ a IZ db Z` gh V \ h{ o d` n" 7 i dh i o ^ eV ` o "z Zb nV Vc \ \ Zg e ^V^ ^ Vg ] c E o c E \ D _^ aV g :c > b dg c[ {X ZX hI a cd \ ^V forrás: tWsM annual review 2008 2009. NOVEMBER | @M | 92009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=10http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=10ÜGY KIS PIAC, NAGY MáRKáK A Business Group ügyvezetôjének tapasztalatai szerint a hazai piacon mûködô globális márkák kötelesek szigorúan követni a központi elôírásokat. Sok esetben magához a szponzorációhoz nincs közvetlen kapcsolatuk, a szponzorációt kísérô ATl-kampányoknak részesei, adaptálói, ugyanakkor az ugyancsak a központban megfogalmazott promóciónak a helyi kivitelezôi vagy akár megálmodói. “Egyre több esetben fedezhetô fel a központi stratégiára felépített helyi irányvonal, mely akár egészen a szponzorálható területek, témák szigorú meghatározásáig terjedhet. Ezekben az esetekben a nemzetközi és hazai gyakorlat lényegében nem különbözik egymástól. Még szakmai színvonalbeli különbségrôl sem beszélhetünk, mert az elôírások követése kiegyenlíti az esetleges eltéréseket” – részletezi Kassay lili. Abban az esetben, amikor a központ szabad kezet ad a magyarországi vállalatnak, vagy magyar tulajdonú vállalatról van szó, a nemzetközi és a hazai piac közötti különbség már markánsnak mondható – folytatja a szakember. Az eltérés több forrásból táplálkozik, melyek közül a szakmai tudatosság az egyik legfontosabb: mikor és miért szervez a márka szponzorációs együttmûködést, kivel dolgozik együtt, mennyire tudatos az aktiválásban és a lehetôségek kihasználásában. “Ezeken a területeken sok esetben még mindig nagyon esetleges, miért kezd valaki szponzorálni, és miképp végzôdik a kaland. és persze a jogtulajdonosi oldal szponzorációs felkészültsége sem áll minden esetben a helyzet magaslatán, akár a saját közönségének az ismeretérôl, a nekik szóló marketing aktivitásról, vagy akár a szponzorral való együttmûködésrôl van szó.” Hasonló tapasztalatokról számol be William Fenton, az Európai Szponzorációs Szövetség (European Sponsorship Association, ESA) brüsszeli képviselôje is. A szakember szerint a legnagyobb különbség a nyugat- és kelet-európai szponzorációs gyakorlatban az, hogy a fejlettebb nyugati piacokon szorosabb az együttmûködés a szponzor és a szponzorált között. A recesszió ebben a tekintetben csak felerôsítette a már elindult folyamatokat, és mostanra sokkal nagyobb hangsúly esik a szponzorpartnerek együttmûködésére, különösen ami a közösen felállított célokat – és akár az ezek elérését segítô teljesítményarányos szponzorációs támogatást – illeti. A nyomás azonban nem csak a szponzorált jogtulajdonos irányába nôtt meg – mondja a tanácsadó –, mára a rajongók is csupán azokat a szponzorokat fogadják el, akik az együttmûködésen keresztül valóban hozzájárulnak a fogyasztói élmény erôsítéséhez. Kassay Lili KICSIBEN IS VIláGSZÍNVONAlÚ A KUlTURálIS SZPONZORáCIó A (verseny)sport adottságai ugyancsak észrevehetô eltérést mutatnak a hazai és a nemzetközi szponzorációs piacon – folytatja a globális és helyi piacok közti különbségek felsorolását Kassay lili. A szponzori együttmûködések meghatározó részét képviselô sport üzleti elismertsége, beágyazottsága, továbbá szakmai érdekérvényesítô ereje nagyban különbözik. Magyarországon a kínálat – közönség, kapcsolódó média, szakmai ismeretek, presztízs – még nem éri el azt az érdekérvényesítést, amivel általánosan elfogadott szereplôvé erôsödött volna. William Fenton szerint ehhez az is hozzájárul, hogy a válság sokkal inkább kedvez az olyan nemzetközi eseményeknek, mint a futball-világbajnokság, a Forma-1 és az olimpia. Ezek a sportversenyek hatalmas tévés közönséget vonzanak – mondja az ESA képviselôje -, ráadásul számos szponzori szerzôdésük több évre szól, és ezért nem érintette a romló gazdasági helyzet sem. A helyi kezdeményezések ugyanakkor sokfelé megsínylik a válságot, a jegyeladások visszaesésével ugyanis egyre nehezebb a szponzorok meggyôzése. Ez az általánosítás ugyanakkor nem érvényes a kulturális projektekre – teszi hozzá Kassay lili. A kulturális projektek néhány kivételtôl eltekintve messze kisebb büdzsével és 10 | @M | 2009. NOVEMBER William Fenton2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=11http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=11ÜGY szponzorációs volumenben valósulnak meg. ám amikor az adott kulturális projekt – pl. kiállítások, fesztiválok – elér egy kritikus méretet, nézôszámot, a programok mind a szereplôgárdát (menedzsmentet), mind a közönséget tekintve a nemzetközi szabályok, standardok és szokások szerint szervezôdnek. INKáBB STRATéGIA, MINT MéRET KéRDéSE A SIKER Annak ellenére, hogy a szponzorációs piac növekedését jelenleg leginkább a globális, dollármilliókra rúgó megállapodások hajtják, William Fenton szerint a szponzoráció nem vállalatméret kérdése. „Sokkal inkább függ attól, rendelkezik-e a cég egy letisztult marketingstratégiával, és igazán érti-e a fogyasztóit” – fejti ki. A lényeg, hogy a vállalat olyasvalamit szponzoráljon, ami illeszkedik a teljes stratégiához és eléri azokat a fogyasztókat, akikkel kapcsolatot akar kialakítani. Ha pedig mindeközben még hozzáadott értéket – pl. pénzben nem mérhetô vásárlói élményt – is képes teremteni, az kétségtelenül segít a márkára irányítani a figyelmet és erôsíteni a lojalitást. A szponzorációval elérendô célok sora – az általánosan a szponzorációnak tulajdonított imázs transzfertôl kezdve a mérhetô értékesítés-növelésig bezárólag – ezen belül számtalan. Csakúgy, mint a szponzoráció során igénybe vehetô eszközök száma, amelyek összetétele a megoldandó feladatok mellett jelentôs mértékben függ a szponzoráló ágazatától (pl. alkohol, autó, bank, stb.) valamint a szponzorált adottságaitól (pl. sport, kultúra). A szponzorációt legintegráltabb módon sok esetben a globális márkák tudják igazán kihasználni. Ezek a szponzorok nem elégszenek meg a szponzorált által szervezett, vagy róla szóló megjelenések „esetlegességével” – mondja Kassay lili. Nagy hangsúlyt fektetnek az ATl-eszközökre, az integrált marketing kommunikációra, a szponzoráltat beillesztik a saját márkareklámjukba. William Fenton szerint fontos is, hogy a szponzorok minden befektetett dollárt megmozgassanak. A kiemelt ügyfelektôl kezdve a munkatársak vagy rajongók vendéglátása, online eszközök, pr-megjelenések, termékminta osztás, ügyfélkapcsolati pontok üzemeltetése, vagy bármi, az adott sport-, mûvészeti ágra vagy társadalmi eseményre építô aktivitás szolgálhatja az elérendô célokat, lényeg, hogy a fogyasztók számára értékes és emlékezetes formában tegye – hangsúlyozza. Az értékteremtés tekintetében manapság a társadalmi felelôsségvállalás szerepének erôsödése is segíti a szponzorációt. A kettô közötti kapcsolatot azonban még sok szponzor nem ismerte fel – emeli ki Peter Wilkinson, az ESA Vállalati felelôsségvállalás munkacsoportjának elnöke. Ahogy a szakember fogalmaz, a társadalmi felelôsségvállalás jelenleg sokak szemében csupán közösségi aktivitásként vagy fenntartható mûködésként jelenik meg, nem pedig az egész szervezeti mûködésre ható felfogásként, amely ilyen formában a szponzorációt is érintené. Holott például a fenntarthatóság kérdése nagyon is összefügg a szponzorációval, ha például az eseményekhez kapcsolódó utazások széndioxid kibocsátását, a stadionépítéseket vagy akár a motorversenyzéshez hasonló sportágak egészét tekintjük – sorolja a szakember. Az ESA szerint a két területnek kölcsönösen erôsítenie kellene egymást, hiszen a szponzorációs technikák jól alkalmazhatók a közösségi befektetések esetében, illetve az ehhez kapcsolódó kockázatértékelésben és kockázatkezelésben, míg a nagy nyilvánosságot kapó szponzori együttmûködések értéke tovább növelhetô hozzá kapcsolódó közösségi aktivitásokkal. Peter Wilkinson 2009. NOVEMBER | @M | 112009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=12http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=12ÜGY gaborjak.eva@marketinginfo.hu Már neM Csak VendéGlátás a szponzoráCió A SZPONZORáCIóS ASZTAlTáRSASáG 3. NEMZETKÖZI KONFERENCIáJA KAPCSáN HAZáNKBAN JáRT ANDY SUTHERDEN, A HIll & KNOWlTON SPORTMARKETING éS SZPONZORáCIóS IGAZGATóJA. A SZAKEMBERT KéSÔBB AZ ElÔADáSáBAN ISMERTETETT TÍZPARANCSOlAT MEllETT AZ IPARáG FEJlÔDéSI IRáNYAIRól KéRDEZTÜK. aNDy SuthERDEN: SzpONzORáCióS tízpaRaNCSOlat 1. AZT VEDD, AMI KEll, éS HASZNálD IS Nem érdemes olyan szponzorjogot megszerezni, amit a cég aztán nem fog használni. Még az egyeztetések megkezdése elôtt érdemes a szponzorációs célokat minden vállalati érintettel egyeztetni. 2. TUDD, KI A SZPONZOR Akár egyetlen márkáról, egy üzleti egységrôl, az egész portfólióról vagy több piacról van szó, fontos meghatározni, ki is a szponzor valójában. Ez alapján biztosítható, hogy a megszerzett jogok a leghatékonyabb módon kerülnek elosztásra a szponzorációban résztvevô márkák, országok és vállalatrészek között. 3. A SZPONZORáCIó FÔálláSÚ MUNKA A szponzoráció sikeres alkalmazásához nélkülözhetetlen egy vállalati felelôs, aki megteremti az összeköttetést az együttmûködésben érintett valamennyi résztvevô között. Fontos, hogy a szakember a koordinációhoz szükséges döntési hatáskörrel rendelkezzen, ugyanakkor ismerje a vállalat mûködését, és képes legyen a szponzoráció hatékonyságát (ROI) és tanulságait demonstrálni. 4. INTEGRálNI, INTEGRálNI, INTEGRálNI A szponzorációt igazán kihasználni csak a teljes kommunikációs eszköztáron keresztül lehet. Az integrált aktivitások kivitelezéséhez be kell vonni a különbözô kommunikációs platformok érintettjeit, a vállalat munkatársaitól a reklámügynökségig. 5. NE FElEDD A CSAPATOD A kommunikációból sose hagyjuk ki a vállalaton belüli kommunikációt. A szponzoráció hatékony motivációs eszköz, ha az alkalmazottak is élvezhetik elônyeit. A tervezési fázisban a cég munkatársai jelentik a legfontosabb célcsoportot a szponzoráció számára. 6. KUTATNI ARANY A szponzoráció kapcsán három alapkérdés merül fel: Miért épp szponzoráció? Miért épp sport, mûvészeti, zene, stb. szponzoráció? és miért épp a kiválasztott csapat, esemény, zenekar, stb.? Mindezek megválaszolásához a vállalat vagy márka fogyasztói mellett a szponzorációra kiválasztott tartalom közönségének ismerete – és a kettô összevetése – is szükséges. 7. ISMERD FEl A SIKERT A legtöbb márkatulajdonos mérhetô célkitûzéseket rendel bármilyen kampány mellé. Szponzoráció esetén azonban ezeket érdemes egyeztetni a jogtulajdonossal, az együttmûködés értékének meghatározásakor vagy a szerzôdés meghosszabbításakor ugyanis vitára adhat okot, ha a két fél eltérô szempontok alapján méri a sikert. Márpedig a hatékonyság (ROI) – mint minden marketing eszköznél – a szponzorációnál is a legfontosabb szempont marad. 8. NE FElEDD, KI A VáSáRló A szponzoráció a leghétköznapibb tranzakciókhoz hasonlóan eladó és vásárló megegyezése. A vásárlónak pedig azért érdemes fizetnie, amire valóban szüksége van, nem azért, amit a jogtulajdonos eladni szeretne. A legsikeresebb jogtulajdonosok felismerik, hogy a megkülönböztethetôség és relevancia érdekében a szponzor igényeihez kell alakítaniuk az együttmûködést. 9. SZáMOlJ A PROBléMáKKAl Mint a legtöbb vállalati tevékenység, a szponzoráció kapcsán is mindenre fel kell készülni. A stadionkatasztrófáktól a sportoló elleni doppingvádakig bármi felmerülhet a szponzorált csapattal, eseménnyel kapcsolatban, ezekre az eshetôségekre pedig kell egy jól kidolgozott válságterv. 10. léGY KÖVETKEZETES, léGY EMléKEZETES Noha egy sokoldalú szponzorációs együttmûködés sok izgalmas lehetôséget kínál, a kommunikáció akkor lehet a leghatékonyabb, ha következetesen jelenik meg a fogyasztó felé. Nem érdemes tehát többfajta képi világot, üzenetet sulykolni, fontosabb a visszaidézés, aminek kulcsa az egyszerûség és következetesség. 12 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=13http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=13ÜGY Jelentôsen, jó irányba változott a szponzoráció az elmúlt évtizedekben – kezdte a beszélgetést a szektor jelenlegi helyzetérôl és a jövô legfontosabb trendjeirôl andy Sutherden, a Hill & Knowlton sportmarketing és szponzorációs igazgatója. A szakember szerint az iparág már most is komoly hányadát teszi ki a marketingköltéseknek (az ESA adatai szerint 2006-ban ez az arány nemzetközi szinten 6%), ám a jövôben a kiadások átrendezôdésének köszönhetôen még nagyobb szeletet hasít ki a kommunikációs tortából: 2010-re az ESA várakozásai alapján a marketingbüdzsék 15 százalékát a szponzoráció viszi el. A REKláM MONOlóG, A SZPONZORáCIó PáRBESZéD Andy Sutherden úgy látja, a szponzoráció elsôsorban annak köszönhetôen vált és válhat egyre fontosabbá, hogy a hagyományos reklámeszközök hatékonyságának csökkenésével a hirdetôk új utakat kénytelenek keresni célcsoportjaik megszólítására. „Az elmúlt 5-6 évben azt tapasztalhattuk, hogy az ATl-csatornák mellett olyan kommunikációs platformok kerültek elôtérbe, amelyeken valódi párbeszéd valósítható meg. A reklám ugyanis a kommunikáció kétirányú értelmében nem párbeszéd, sokkal inkább monológ.” Miközben a reklám talán ma is a leghatásosabb módja az ismertség megteremtésének, a legtöbb márkának nem ezen a téren, sokkal inkább a márka és a fogyasztó közti kötôdés erôsítésében és passzív helyett aktív kapcsolat kiépítésében van szüksége kommunikációs támogatásra. Erre pedig a PR és a szponzoráció a legalkalmasabb – fejti ki a szakember -, mivel sokkal inkább képesek a célcsoport bevonására. Hasonló okok miatt kerülnek elôtérbe a digitális marketing eszközök is, amelyek a szponzorációval kiegészülve napjaink egyik leghatékonyabb kommunikációs eszközét adják – mondja a Hill & Knowlton szakértôje. Noha a két terület egymástól függetlenül is remekül mûködik, összepárosítva remekül mûködtethetôk a már említett fogyasztói párbeszéd megvalósítására. Példaként az igazgató a 2008-as futball Európa-bajnokságot említi, amelyhez kapcsolódóan a FIFA felosztotta a szponzorok között az online megjelenési jogokat. A McDonald’s az EB fantáziacsapataira építhetett, míg a Castrol rendelkezett a mérkôzések valamennyi statisztikája felett. Utóbbi vállalat épp az adatokra építve tudta igazán hatékonyan kihasználni a szponzorációs együttmûködést, a motorolaj márka és a foci között elsôre talán nem egyértelmû kapcsolatot ugyanis az elemzés adta meg. A Castrol, amely a motorok mûködésének elemzésére alapozza termékfejlesztéseit, ezúttal az EB statisztikáit elemezte a futballrajongók számára. A szponzoráció az együttmûködés ilyesfajta kiaknázásán keresztül nyújt valódi értéket a szponzoráló vállalat számára – mutat rá Andy Sutherden. A szponzorációval a cég a márkához köthetô tartalmat vásárol, de ehhez nem elegendô a nevet egy világeseményhez csatolni. Különösen az olyan nagy közönségeket vonzó versenyek, mint az Európa- vagy a közelgô világbajnokság esetén fontos felosztani és exkluzivitást biztosítani a különbözô tartalmakhoz, hogy a szponzor az együttmûködésre építve valódi élményt tudjon nyújtani a fogyasztóinak. Ehhez – és a hitelesség megteremtéséhez – persze arra van szükség, hogy a szponzor megtalálja a kapcsolatot a márka és a szponzorált tartalom között. A Castrol ebbôl a szempontból azért nagyon jó példa – mutat rá a szponzorációs igazgató -, mert a korábban termékportfóliójából adódóan inkább a motorsportban érdekelt vállalat az adatelemzésen keresztül kiválóan megtalálta az összeköttetést, és ezáltal lehetôsége nyílt a felhasználói jelentôs részét adó futball-rajongók megszólítására. 2009. NOVEMBER | @M | 13 Andy Sutherden2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=14http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=14ÜGY KéTSZINTESSé VálIK éS TáGUl A SZPONZORáCIóS PIAC Nem véletlen, hogy a Castrol a FIFA együttmûködést a 2010-es futball világbajnoksághoz kapcsolódóan is folytatja. Erre azonban jelenleg egyre kevesebb vállalatnak vannak meg az anyagi lehetôségei – mondja Andy Sutherden. A nemzetközi szponzorációs piac jelenleg a szponzoroknak kedvez, viszont a legjelentôsebb világesemények egyre növekvô szponzordíjait kevés cég képes marketingbüdzséjébôl kigazdálkodni. A FIFA és a NOB a futball és olimpiai versenyek szponzorainak presztízs okán is a legnagyobb globális márkákat választja ki, ezek a márkák ugyanis nemcsak a magasabb díjakat képesek kifizetni, de maximálisan kihasználják a szponzori együttmûködéseket, ezáltal tovább erôsítve az események által nyújtott élményt. A nagy márkák és nagy versenyek együttmûködése ugyanakkor egy másodlagos piac kiépülésének is segít – magyarázza a szakember. A látványos szponzorációs aktivitásokat tanulmányozva kisebb vállalatok is inkább hajlanak e kommunikációs eszköz alkalmazására, és ugyan a nemzetközi sportesemények finanszírozását nem engedhetik meg maguknak, kisebb, esetleg helyi kezdeményezéseket felkarolhatnak. A kihívás ezzel az iparág számára, hogy az új szereplôk tanuljanak a legjobb gyakorlatból, és fejlesszék a szponzorációs piacot. „lehet, hogy a szponzoráció egykor igazából a vendéglátásról szólt, mára azonban egy nagyon szofisztikált marketing eszköz” – folytatja Andy Sutherden. Ennek megfelelôen a szakma nyelvezete is átalakult, és „mára vendéglátás helyett azt mondjuk, idôt töltünk a fogyasztóval. Szponzoráció helyett pedig sokkal gyakrabban használjuk a partnerség, vagy akár a beruházás kifejezést.” Az ezt kihasználni igyekvô cégeknek meg kell érteniük, hogy átlagosan legalább még egyszer akkora összeget kell fordítani a szponzoráció kiaknázására, mint amennyit a szponzor a jogok megszerzéséért fizetett. Véleménye van? szóljon hozzá! a cikk folytatásáért kattintson ide! Castrol márkanagykövet 14 | @M | 2009. NOVEMBER Cristiano Ronaldo A 2010-es FIFA futball-világbajnokságnak szentelt Castrol weboldal2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=15http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=15MéDIáS ARC a néV kötelez torok.diana@mediainfo.hu pörGôsebbé, Modernebbé Válna a bbC priMe a MárkaVáltással JOHN TAITE, A BBC WORlDWIDE CHANNElS EMEA-RéGIóS PROGRAMIGAZGATóJA SZERINT A BBC MáRKANéV KÖZSZOlGálATISáGGAl SZERZETT TEKINTélYE INKáBB ÖSZTÖNZÔlEG HAT A SZóRAKOZTATó CSATORNA SZáMáRA. AZ ANGOl HUMOR ERÔSSéGE PEDIG AZ éRTElEM, A CSAVAR éS A KÜlÖNlEGESSéG. John Taite, a BBC Worldwide Channels EMEA-régiós programigazgatója Nevet és arculatot vált a BBC Prime, amely 2009 novemberétôl BBC Entertainment néven fut. Milyen stratégia, irányelvek alapján frissült a márka? A BBC Prime rajongóknak jó hír, hogy a tartalom és a csatorna struktúrája viszonylag hasonló marad. Különbség viszont az, hogy megújult és frissebb tartalommal jelentkezünk, és a csatorna általában is sokkal „pörgôsebb” és modernebb lesz. A márkaváltás illeszkedik a nemzetközi stratégiánkba. A BBC Entertainment már számos piacon, mint például lengyelországban, Afrikában és a skandináv országokban felváltotta a BBC Prime-ot. Úgy éreztük, hogy most jött el a megfelelô idô arra, hogy folytassuk ezt a folyamatot újabb piacokon. A BBC-rôl mindenkinek az ugrik be, hogy a közszolgálat etalonja. Viszont a BBC Worldwide a kereskedelmi ágazat, s ezen belül a BBC Entertainment egy szórakoztató csatorna. Hogyan tud egy ilyen típusú csatorna profitálni a BBC márkanév sugallta tekintélybôl? Tisztában vagyunk vele, és mindig szem elôtt tartjuk, hogy mekkora felelôsség hárul ránk, amikor egy csatornát a BBC névvel fémjelzünk. Szerencsére ez azt is jelenti, hogy nagyon sok BBC tartalom áll rendelkezésünkre, így nézôinknek kiemelkedô színvonalú csatornákat tudunk nyújtani. Nagyon komolyan vesszük, hogy mit kínálunk a közönségnek, hogy mûsoraink valóban megfeleljenek a nézôk igényeinek, így a világ bármely pontján biztosak lehetnek abban, hogy ha BBC csatornát néznek, a legmagasabb minôséget kapják. Nem nyomasztó néha a BBC nevet viselni? Semmi esetre sem gondoljuk, hogy a BBC név teher vagy nyomasztó lenne. Ellenkezôleg, folyamatosan emlékeztet bennünket azokra az elvárásokra, amelyekre e név kötelez, és amelyeknek folyamatosan meg kell felelnünk. Miként fogalmaznád meg a minôségi szórakoztatás lényegét? A minôségi szórakoztatásért lelkesedünk, és biztosak lehetünk abban, hogy ha leülünk megnézni egy mûsort, jól fogjuk érezni magunkat. Úgy vélem, hogy a BBC Entertainment pontosan ezt kínálja színes és változatos mûsorkínálatával, amelyben egyaránt megtalálhatóak filmdrámák, vígjátékok, könnyedebb szórakoztató és gyermekeknek szóló programok. Ha szórakozás, akkor a humor fontos elem. Az egész világnak beugrik valami arról, hogy „angol humor”. Te hogyan fogalmaznád meg az angol humor lényegét? Az angol humor valóban messze földön híres, filmek és sorozatok sokaságának adja magját évtizedek óta. Gondoljunk csak a Monty Pythonra vagy a Waczak Szállóra. Mi is számtalan remek brit vígjátéknak adunk 2009. NOVEMBER | @M | 152009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=16http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=16MéDIáS ARC otthont csatornáinkon. Néhány országban talán kicsit nehezebben ragadják meg és értelmezik, mint egyes amerikai tv show-kat például, de akárhogy is nézzük, éppen ezért szeretik az emberek. Azt szeretik benne, hogy van benne értelem, csavar és különlegesség minden ami, egy jó vígjátékhoz kell. A BBC Entertainment teljesen lokalizált formában jelentkezett az ázsiai piacon 2006-ban. De például a teljes EMEA térségben ugyanazt nézzük? A BBC Entertainmentet már lengyelországban, Afrikában és a skandináv országokban lokalizáltuk. Magyarországon a nézôk a pán regionális szórást fogják kapni, amely számos európai országot lefed. A teljesen lokalizált csatornák esetében, elôször is az adott nyelven sugározzuk a mûsorokat - ami történhet feliratozással vagy szinkronizálással, megvizsgáljuk a helyi nézôi szokásokat, kutatásokat végzünk, és az eredmények alapján állítjuk össze a mûsorszerkezetet, hogy a közönség pontosan azt kapja, amit szeretne, és amit igényel. látsz-e a mûsortípusok, formátumok tekintetében különbséget az egyes régiók között? Például van, amit észak-Európában jobban szeretnek, de KözépEurópában vagy a Közel-Keleten nem megy, és fordítva? Természetesen minden piacot megnézünk és figyelembe vesszük a csatorna kialakításakor, hogy milyen mûsorok népszerûek az adott területen, és melyek felelnek meg a helyi ízlésnek. Jó csatornát létrehozni egy dolog, a mi célunk viszont olyan csatornát alkotni, amit a közönség értékel és értékesnek tart. Kereskedelmi oldalról: a BBC Entertainment az óriási szórakoztató tévés kínálat közepette mivel különbözteti meg magát a többi szórakoztató csatornától? Úgy véljük, hogy a BBC Entertainment minôségi alternatíva, és olyan fajta mûsorokat kínál, amelyekrôl tudjuk, hogy népszerûek a piacon - nagyszerû filmdrámák sora, amelyek zseniális forgatókönyvekkel és színészekkel büszkélkedhetnek, vígjátékok, amelyeket mindenhol ismernek a világon, könnyû szórakoztató mûsorok, amelyek kivétel nélkül mindig lenyûgözik a nézôket, és nem utolsó sorban a gyerekmûsorok, amelyek közül néhányat a világ legjobbjaiként tartanak számon. Végül: közhely, hogy felgyorsult a világ. De mégis: mióta elvégezted a fôiskolát és független író-rendezôként kezdtél el dolgozni, mennyit és milyen irányba változott a televíziós iparág? Úgy gondolom, hogy a legnagyobb változás az emberek tévénézési szokásaikban következett be -elvárják, hogy akkor és ott nézhessék kedvenc adásukat, amikor és ahol kedvük tartja. éppen ezért a televíziós iparágnak ezt különösen szem elôtt kell tartania, különben elvész. Természetesen lépést tartunk a digitalizációval és a lineáris csatornaüzlettel, de véleményem szerint a lényeg a tartalomban rejlik. A tartalmon múlik minden, olyan tartalmat kell adni, amelyekre az emberek valóban kíváncsiak. A lehetôségek és az igények száma végtelen, ahogyan az emberek el kívánják tölteni az idejüket, éppen ezért meg kell próbálnunk kitûnni a tömegbôl. A BBC Worldwide Channels-nél mindannyian azért dolgozunk, hogy ezt megvalósítsuk. jOhN taitE CV • pályafutását szabadúszó író-rendezôként kezdte, miután televíziós kommunikáció szakon végzett az auckland university of technology-n. • új-zélandon évekig dolgozott a tV3 és tV4 hálózatoknál, eleinte kreatívigazgatóként, majd a tartalomvásárlásért felelt. • a brit MtV-nél olyan mûsorok megszerzése köthetô hozzá, mint például a pimp My Ride vagy a Virgin Diaries szigetországi verziója. utóbbival 2006-ban díjat is nyert a csatorna. • ténykedése nyomán az MtV az Egyesült Királyságban és írországban ötéves nézettségcsökkenési trendet tudott megfordítani. • 2007-ben négy új BBC csatorna indulásánál mûködött közre programing területen lengyelországban. 2008ban aztán afrikában és Skandináviában is piacra vezették közremûködésével a csatornákat. • 2007 szeptembere óta programigazgató az Európát, Közel-Keletet és afrikát tömörítô EMEa régióban. pozíciójában teljes körûen felel a tartalmi kérdésekért, és Dean possenniskie, a BBC Worldwide Channels régiós általános i2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=17http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=172009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=18http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=18KIláTó idôben ébredt­e az iWiW? torok.diana@mediainfo.hu NEMRéGIBEN JÖTT A HÍR, HOGY AZ IWIW-EN KÖNNYEBBé VálT A MEGOSZTáS éS AZ ÜZENÔFAl INTEGRálóDOTT A HÍRFOlYAMBA. NEVEZHETNéNK EZT „FéSZBUKOSODáSNAK” IS. A FACEBOOK MáR ITT TOPOROG, TÖBB MINT 430 EZER MAGYAR FElHASZNálóJáVAl. ARRól KéRDEZTÜNK SZAKéRTÔKET, HOGY IDÔBEN REAGálT-E SZERINTÜK AZ IWIW A „GlOBálIS NAGYTESTVéR” JElENTETTE KIHÍVáSRA. Mivel itthon az iWiW Még sokak száMára Magát az internetet jelenti, rövidtávon - egy-két éven belül - neM tartoM valószínûnek,hogy a Facebook le tudná nyoMni. Ihász Ingrid, a rabbitblog szerzôje „Az iWiW esetében szerintem kevésbé az a kérdés, hogy idôben ébredtek-e, hiszen olyan tanácsadók állnak mögötte, akik ismerik és követik a trendeket, és látják is, hogy mit lehetne és kellene csinálni. A probléma inkább az, hogy sem annyi pénz, sem olyan méretû fejlesztôi gárda nem áll mögötte, mint a Facebook esetében, ráadásul – láthatólag – minden nagyobb léptékû átalakítás nagyon lassan megy át (az alkalmazások bevezetésével kapcsolatos hírek például két és fél-három évvel ezelôtt ütötték fel a fejüket). Ez a lassú mozgás részben érthetô is, hiszen hazai viszonylatban nagyon nagy felhasználói bázisuk van, és a felhasználó, mint olyan rendkívül konzervatív, nagyon ragaszkodik a „régihez”, a megszokotthoz. Mivel itthon az iWiW még sokak számára magát az internetet jelenti, rövidtávon – egy-két éven belül – nem tartom valószínûnek, hogy a Facebook le tudná nyomni. 40 ezerrôl 400 ezerre nôni sokkal egyszerûbb, mint 400 ezerrôl 4 millióra. Persze az sem utolsó szempont, hogy a Facebook egyszerûen jobb szolgáltatás, s míg az „menô”, az iWiW egyre kevésbé az. Nagy kérdés, hogy az iWiW mit fog lépni abban a pár évben, amíg a Facebook még nem veszélyezteti igazán a pozícióját és exkluzív elérését ezen a piacon. Azt hiszem, ide is nagyon illik „a mozdulatlanság végzetes” mottó.” Weisz attila, omG, head of Digital Az iWiW esélyei még mindig nem rosszAk ArrA, hogy felvegye A versenyt A nálA “progresszívebb” siteokkAl, de hA nem fejleszt erôteljesebben, A myspAce sorsárA juthAt. „A közösségi média szerteágazó területei közül a legnagyobb a social networking kategóriája - Magyarországon is. A jelenlegi magyar social networking piacot két kiemelkedô szereplô uralja viszonylag stabilan: a teljes internetezô populációt lefedô iWiW, és az inkább a fiatal generációk körében népszerû myVIP. Az utóbbi egy évben erôteljes növekedésnek indult itthon is a Facebook, amely még elsôsorban a városi, fiatal, értelmiségi médiafogyasztók sajátja, elérése júliusban mintegy fele volt a myVIP-nek. Mivel ma már viszonylag könnyen lehet sok és értékesnek tûnô látogatót idei-óráig egy-egy site-ra terelni, egy adott site látogatottságának elemzésekor nemcsak a látogatószám, és látogatói összetétel adatokat kell figyelembe venni. Ugyanolyan, sôt, a közösségi site-ok esetében talán még fontosabb szempont adott site-on egy internetezô 18 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=19http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=19KIláTó által átlagosan eltöltött idô. Ebbôl a szempontból magasan a myVIP vezet több mint havi 7 és fél óra átlaggal, majd az iWiW következik 4 és fél órával, és meglepô módon egyelôre a Facebook-on viszonylag kevés idôt töltenek a regisztráltak. A három említett szereplô közül kettô, a myVIP és a Facebook, eredetileg is szélesebb szolgáltatási palettával (pl. kép- és videó funkciók, változatos letölthetô alkalmazások, élô chat) gyûjtögette az évek során a regisztráltakat, míg az iWiW „nagy tölgyfaként” lassan fejlôdött, de a látogatói közönsége így is lojális maradt. Az iWiW-en legutóbb bevezetett alkalmazások közül néhány gyorsan népszerûvé vált, de a legtöbb alkalmazás csak néhány száz, vagy néhány ezer profil-hozzárendeléssel büszkélkedhet. Úgy tûnik, mintha az iWiW-es közönség alapvetôen még mindig „képes telefonkönyvként” használná a site-ot. Hirdetôi szempontból egyaránt fontos persze a megfelelôen nagy elérés, a targetálhatóság, az egyedi fejlesztések és megoldások, az észlelhetôség, expozíciós idô. Mindezt egyszerre egyik social networking site sem nyújtja jelenleg, ezért – szerencsére – éles a verseny a hirdetôi bevételekért a három szereplô között. Az iWiW esélyei még mindig nem rosszak arra, hogy felvegye a versenyt a nála „progresszívebb” site-okkal, de ha nem fejleszt erôteljesebben, közönsége fokozatosan elöregedhet, kevésbé értékes lesz a hirdetôk számára, és a Myspace sorsára juthat.” pollner, a Médiablog szerzôje „Gyerekkoromban volt egy divatos „kiszólás”: Te most jössz? én már megyek! Az iWiW szerencsésen startolt, de zavarba jött saját gyors növekedésétôl. Közben egy olyan nagy cég (T) tulajdonába került, ami méreténél fogva képtelen gyorsan reagálni. Az „iWiW-ôsrobbanás” egyik fô oka az volt, hogy 1) a felhasználók száma évek alatt szép lassan elérte a kritikus tömeget 2) a szolgáltatás magyarul „beszélt”, a csatlakozóknak tehát nem voltak nyelvi nehézségei. Az 1 millió feletti felhasználó hosszú idôre bebetonozta pozíciójukat.Természetesen, ahogy vannak emberek, akik nem a Gmailt használják, hanem ragaszkodnak más, kevesebbet tudó, de megszokott levelezôjükhöz, úgy az iWiW gyors elnéptelenedésére sem lehet számítani. Ennek ellenére meggyôzôdésem, hogy ott, ahol az eredeti is elérhetô, a gyengébb másolatoknak nincs esélye.” koltai Péter, magyar telekom üzletág­igazgató „az iWiW fejlesztése egy közel egy éves idôtávú, elôre definiált ütemterv szerint zajlik, pontosan meghatározott irányokkal és erôforrás tervezés mellett. Ennek mentén az idei évben olyan funkciókat vezettünk be, mint a kép funkcionalitás/feltöltési limit bôvítése, az alkalmazásfejlesztési környezet és az alkalmazások, illetve a hírfolyam. Emellett várhatóan az utolsó negyedévben jelennek meg az api-hoz és a hírfolyamhoz kapcsolódó további fejlesztések. a bevezetett funkciók és szolgáltatások sikeresek, amelyet az alábbi adatok igazolnak: 1. jelenleg az iWiW-en a napi felhasználószám (unique visitor) 1,2-1,3 millió között mozog, ami a trendeket tekintve enyhe növekedést mutat annak ellenére, hogy az iWiW egy számára már szaturált piacon mûködik. 2. hozzávetôleg 48 millió feltöltött fénykép van a rendszerben, amely naponta átlagosan 80 ezer új feltöltött képpel bôvül, és a képnézegetés az oldalletöltésnek körülbelül a felét adja. 3. api: 90+ alkalmazás, napi több mint 200 ezer egyedi látogatóval (ez a napi felhasználószám 15-20 százaléka). Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Facebook-kal ellentétben véleményünk szerint egy konzervatívabb üzleti és felhasználói környezetben mûködünk. Miközben egy „early adapter” réteg a hazai felhasználók közül a Facebookon edukálódik és elkezdett például tartalmat megosztani, addig a felhasználók milliós nagyságrendû tábora itthon még mindig idegenkedve fogadja ezeket a megoldásokat. a kérdés az, hogy idôben követjük-e a nemzetközi trendeket, a felhasználók tényleg igénylik-e tömegesen ezeket a szolgáltatásokat, vagy idegenkednek minden újdonságtól, és így, még ha szeretnénk sem tudnánk/tudunk olyan gy2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=20http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=20KIláTó Ha a 3-4 millió felHasználóval rendelkezô, és Hazai online méretben gigantikus szolgáltatási nagyságot nézzük, akkor az iWiW eddigi Helyben topogása megfontolt és magabiztos üzleti magatartásnak tûnik. miskolczy csaba, blogter ügyvezetô igazgató „Ha a 3-4 millió felhasználóval rendelkezô, és hazai online méretben gigantikus szolgáltatási nagyságot nézzük, akkor az iWiW eddigi helyben topogása megfontolt és magabiztos üzleti magatartásnak tûnik. Ha azt nézzük, hogy számos versenytárs ostromolja a hazai legnagyobbat, akkor már szertefoszlik ez az érzetünk. A kérdés pedig más perspektívába kerül, ha az iWiW legveszélyesebb kihívójának, a Facebook-nak a nemzetközi terjedési ütemét és a lokális sikereit nézzük. Igen, úgy látszik riadóra és önvizsgálatra van szükség! Bár az iWiW-rôl inkább nem fogalmazok meg kritikát, sôt inkább vele gondolkozom! Hiszen a szellemisége és sikere révén tanulta meg a hazai online világ a közösségi média erejét. Amióta létezik iWiW, azóta mindenki hisz a közösségi terekben. Az iWiW új dimenziót adott nekünk és ezért megérdemli bizalmunkat. Kedves iWiW, légy szíves ne csak kísérletezz, hanem végre végy egy nagy levegôt és igazán újulj meg: nyújts vásárlói élményeket (lásd listing modellek), készíts videós funkciókat (lásd szórakoztatási kihívás), és fogadd be a mikroblog formátumát (lásd vedd fel a kesztyût a kommunikációban is). Azaz gyorsítsd fel és helyezd más dimenzióba a kapcsolati hálódon történô kommunikációt. Támogasd a vélemény alapú mûfajokat, hogy az aktív közösségek felkarolhassák és frissíthessék hálózatodat. Nyerj friss erôt és mutass nekünk új közösségi eszközöket. én drukkolok Neked!” Elsôsorban azt gondolom, hogy kicsit túl van spilázva a kérdés. van Egy újdonságkErEsô fElhasználói rétEg, élén sok-sok vélEményformálásban aktív EmbErrEl, akik miután az iWiW-En jól szocializálódtak, gyorsan rácuppantak a trEndi, globális altErnatívára és próbálják dEmonstrálni az élEnjárásukat. Szabó Ákos, adaptive Media „Elsôsorban azt gondolom, hogy kicsit túl van spilázva a kérdés. Van egy újdonságkeresô felhasználói réteg, élén sok-sok véleményformálásban aktív emberrel, akik miután az iWiW-en jól szocializálódtak, gyorsan rácuppantak a trendi, globális alternatívára és próbálják demonstrálni az élenjárásukat. Miközben persze fenntartják az iWiW account-jukat is. Csak azt nem tudom, hogy most aggódnak az iWiW-ért vagy dörzsölik a markukat, hogy valaki megszorongatja ôket. Másrészt szerintem az IWIW nem aludt, hanem pl. – az én várakozásaimhoz képest egész jól – abszolválja nap mint nap a Telekomba való integrálódás egyáltalán nem könnyû feladatát és egyfolytában próbál felnôni a saját növekedéséhez. Ami, megjegyzem, még mindig tart. Indexes vezetôként annak idején egyedüliként hangoztattam komoly fenntartásokat az iWiW akvizíciójával kapcsolatban, komolyan féltem, hogy az iWiW csúnyán maga alá temethette volna az integrációra szerintem egyáltalán nem felkészült Indexet. én, aki egyébként soha nem regisztráltam az iWiW-re, minden nap ámulva nézem, hogy egy hazai fejlesztésû megoldás ekkorát tarolt a felhasználók között. Szolgáltatóként iszonyatosan nehéz ennyi embernek a „barátja” lenni, mert egyre inkább szegmentálódnak az igények. Ilyenkor szokott ötletként jönni a perszonalizáció. A Facebook-ból speciel éppen kezdek kiszeretni, túl sok webszemét, csip-csirip érkezik általa, amire egyáltalán nincs szükségem.” a piaci helyzetet jellemzô ábrákért kattintson ide! Véleménye van? szóljon hozzá! 20 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=21http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=21KIláTó soHa neM Voltak ennyire keGyetlenek a foGyasztók torok.diana@marketinginfo.hu AZ Y GENERáCIóNAK NINCSENEK A MÚlTBól EREDÔ SKRUPUlUSAI, SZóVAl BáTRAN SZEREZNEK TAPASZTAlATOT, HA PEDIG HIBáZIK EGY MáRKA, KEGYETlENÜl lECSAPNAK A TéVEDéSRE. A FOGYASZTóK VIláGSZERTE VálTOZNAK, éS A CéGEKNEK El KEll ENGEDNIÜK A Jó ÖREG CENTRUM-PERIFéRIA GONDOlKODáST. Nincs visszaút, ha már egyszer a fogyasztók racionalizálták viselkedésüket – mondja andreea ionesco, az A&D Pharma romániai kereskedelmi marketing igazgatója. Ez azt jelenti, hogy a válságban kialakult viselkedésformák még jó ideig velünk maradnak. A cégek csak úgy tudnak ehhez alkalmazkodni, ha „két lábbal a földön állva” tekintenek a fogyasztóikra, s a helyzethez igazodó, valós értéket adnak nekik. A krízis jóadag kreativitást és a márka-fogyasztó viszony terén magasabb szintû bevonásra törekvést követel a hirdetôktôl. Az, hogy semmi nem lesz olyan, mint régen, nem csupán a válságból ered, hanem generációs kérdés is. „Az X generáció tagjai magukon hordják a múlt lenyomatát. Az Y generációs fogyasztók nem vonszolnak magukkal haszontalan mentális súlyokat, félelmeket vagy csalódásokat. Készen állnak a tesztelésre, a tapasztalatszerzésre és a továbblépésre. Ebbôl a szempontból talán az eddigi legkegyetlenebb fogyasztókkal állunk szemben. Nem fér bele a hibázás” – figyelmeztet a szakember. A fogyasztók keménységét és proaktivitását mind többen érzékelik a marketing világában, s a szakemberek egyre többet hangoztatják: a nagy márkáknak el kell fogadniuk, hogy kommunikációjuk egy része felett elveszítik az ellenôrzést, mivel azt a fogyasztók ragadják magukhoz. „Hajlok arra, hogy igaza van a családi orvosunknak, aki szerint megfelelô kezelést csak jó diagnózisra alapozva lehet folytatni, és ahhoz, hogy helyes diagnózist tudjunk adni, nagyon figyelmesen meg kell hallgatnunk a beteget. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy a márkáknak elôre kell nézniük, és fel kell készülniük a jövô trendjeire, mert csak a valódi innovációkkal lehet a fogyasztók agyába beférkôzni. A nap végén tök mindegy, hogy öt jobb mobilt hoznak ki, mint az iPhone, ha egyszer az a márka marad a szívünk csücske” – mondja ennek kapcsán Andreea Ionesco. A fogyasztók viselkedésébôl eredô kihívások viszonylag univerzálisak, ugyanakkor a válság eltérô módon érinti az egyes piacokat. A kelet-közép-európai régió országainak többségénél szerinte elég lehet az „átvészeléshez” az elmúlt években felhalmozott növekedési tartalék, ám az olyan nehéz helyzetben lévô államok, mint Ukrajna vagy az érettebb, így eleve alacsonyabb fejlôdési ütemû, de közben saját válságával küzdô Magyarország, speciális esetnek tekinthetôek. A válságból való kilábalás jeleit tekintve is jól látható már, hogy átrendezôdik a világban a korábbi centrumperiféria értelmezés. „Nagy mennyiségû, magas színvonalú tudás áramlik be a feltörekvô régiókból a jó öreg nyugati világba” – emeli ki marketinges vezetô, aki szerint a fejlôdést régiónkban nem csupán a digitális média hajtja, hanem a helyi fogyasztók újdonságéhsége is. „Gondoljunk csak arra, hogy mennyien váltanak már mobil internetre anélkül, hogy igazán magas online penetrációs ráta alakult volna ki, vagy, hogy mennyien kezdik magukévá tenni a zöld gondolatot, anélkül, hogy úgy telítôdtek volna az E-kkel, mint a nyugatiak” – teszi hozzá. A centrum-periféria keret Andreea Ionesco szerint nem állja meg már a helyét a nyugati anyacégek és regionális leányvállalataik viszonyában sem. „A helyi kreativitás mára megtalálta a helyét a globális marketing szótárban is. Számos olyan kampányt ismerünk, amely Kelet-Közép-Európában készült, aztán átvették a multinacionális cégek is. A fogyasztók is hasonlóak, különbség inkább az elérésükre alkalmas csatornákban lehet. Például a Twitter valahol jól mûködhet, máshol meg nem. De egy dolog biztos: elmúltak azok az idôk, mikor azt mondhatjuk a fogyasztóknak, hogy na, vedd csak meg a termékem, és szépen fizess érte” – foglalja össze. szóljon hozzá! 2009. NOVEMBER | @M | 212009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=22http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=22KIláTó gaborjak.eva@marketinginfo.hu arCfelisMerô szoftVer seGíti a pontosabb rekláM­ és VásárlóCélzást MAGYAR FEJlESZTéS EGY ÚJ, A CélCSOPORT MEGHATáROZáST FINOMÍTó, A VáSáRló NEMéT éS KORáT IS AZONOSÍTANI KéPES MEGFIGYElÔ RENDSZER. A TAPASZTAlATOK SZERINT NYUGATON A MéDIAPIAC IS NYITOTT A HASONló, A MéRéST FORRADAlMASÍTó MEGOlDáSOKRA, NálUNK AZONBAN ElSÔSORBAN A KERESKEDElMET éRDEKlI A lEHETÔSéG – MONDJA BAlOGH SZONJA, A FEJlESZTÔ INTEllIO KOMMUNIKáCIóS VEZETÔJE. Elsôsorban piaci igény vagy a technológiai megvalósítás lehetségessége hívta életre az arcfelismerô szoftvert? Alapvetôen a piaci igény generálta a termék megszületését. Az alapelképzelés a vásárlókat megszámláló megoldásból indult, melyet továbbfejlesztettünk, hogy még pontosabb adatokat szolgáltasson, ekkor tértünk át az arc alapú számlálásra, innen pedig egyenes út vezetett az arcelemzéshez. Mit lehet tudni az új fejlesztésrôl? Mit tud pontosan a rendszer? A szoftver képes meghatározni a megfigyelt személyek nemét és korát, az egy adott területre irányuló megtekintések hosszát, az adott területen elhaladó emberek számát és a potenciális célközönség méretét (tömegszámlálás). Az emberi arcokat 99,6%-os pontossággal ismeri fel azok esetében, akik a kamera irányába néznek, míg egyéb esetben 98,0% az arány. Balogh Szonja, az Intellio kommunikációs vezetôje Hol kamatoztathatók elsôsorban a rendszer elônyei? Az arcelemzô szoftver használata két nagy felhasználási területet érint. Az egyik a kiskereskedelmi egységekben megforduló vásárlóközönség vizsgálata. Az Intellio VisiScanner™ célcsoportelemzô megoldását többek között bevásárlóközpontok veszik igénybe, ahol a technológia segítségével nyomon követhetô, hol és mikor alakulnak ki hoszszú sorok, feltérképezhetôk a legforgalmasabb vásárlói útvonalak, valamint pontosan vizsgálhatók a kihelyezések és promóciók nézettségének eredményei. Mindezek az információk komoly segítséget jelentenek a kereskedôi aktivitások kialakításánál, a polcfeltöltés tervezésénél, valamint a vásárlóközönség hatékonyabb kiszolgálásában. A másik fontos terület a médiafogyasztás mérése. A kor- és nem meghatározásnak köszönhetôen még részletesebben tanulmányozható a vásárlóközönség, ami pontosabb célcsoport meghatározást tesz lehetôvé nem csak a kereskedelem, de a médiatulajdonosok és hirdetôk számára is. Az arcelemzéssel mérhetôvé válik, milyen típusú fogyasztók, mikor, mennyi ideig fordítják figyelmüket adott hirdetésre, amely megújíthatja az indoor és outdoor reklámkutatásokat. Nem utolsó sorban pedig a rendszer segítségével „személyre” is szabhatjuk a digitális hirdetések üzeneteit. 22 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=23http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=23KIláTó Milyen külföldi piacokon, hogyan vált be a rendszer? Jellemzôen a kereskedelmi vagy a média oldal érdeklôdik-e jobban a megoldás iránt? Jelenleg itthon és Szerbiában mûködnek arcfelismerés alapú rendszereink, melyek a kereskedelmi oldalhoz állnak közelebb. Nem csak áruházak, hanem FMCG, promóciós és reklámcégek is érdeklôdnek a VisiScanner™ iránt. Fontos a látogatói statisztika, de a promóciók mérését is forradalmasítja ez a megoldás. Idôvel számítunk a média oldal megkeresésére is, de ehhez hirdetôi nyomására van szükség a piacon jelenlévô ellenérdekeltségek miatt. Amíg a hirdetôk megelégszenek a piackutatók által, „manuálisan” kapott eredményekkel, addig nem várunk nagy eredményt ettôl a területtôl Magyarországon. Tôlünk nyugatabbra kicsit más a helyzet, ott nyitottabb a médiapiac erre a megoldásra. Az érdeklôdôk viszont a világ minden tájáról jönnek. Nemrégiben tárgyaltunk brazil céggel is. Piackutatók nem is érdeklôdnek a megoldás iránt? A piackutatóknak is érdekes a VisiScanner™, de integrációja a nagy cégeknél használt módszerek közé, vagy mellé idôigényes procedúra. Mindenesetre a szoftver képes a piackutatóknak fontos információk automatizált gyûjtésére. Meglévô, biztonságtechnológiai szolgáltatásaikat már igénybe vevô ügyfeleik, vagy egy teljesen új bázis jelenti a szoftver elsôdleges célcsoportját? Vannak már hazai cégek, akik használják a rendszert? Az elsôdleges célcsoport részben új bázis, de meglévô ügyfeleink is fontos célcsoport, hiszen a már mûködô rendszerekre egyszerûen lehet installálni az új szoftvert. Jelenleg itthon egy bevásárlóközpontban üzemel ilyen rendszer (hiszen nemrég került még csak piacra), amit az áthaladó forgalom számlálása mellett a látogatók demográfiai vizsgálatárai is használnak. Jellemzôen projekt alapon, rövid idôtartamokra, vagy hosszú távon, állandó jelleggel veszik igénybe a rendszert az ügyfelek? A VisiScanner™ szolgáltatásaiból adódóan mind hosszú távú és rövidebb projektekben is alkalmazható. A célcsoport-elemzô megoldás nem csak állandó megfigyelésre alkalmas, hanem rövidebb, pl. promóciók, kihelyezések, polcberendezések, hirdetések nézettségének és közönség összetételének vizsgálatára is. Célcsoportjaink gyakorlatilag a plázák, hiper- és szupermarketek üzemeltetôitôl, a promóciós cégeken, kisebb és nagyobb kiskereskedelmi áruházakon, FMCG cégeken és médiaügynökségek át a piackutatókig terjed, ezen belül pedig a marketing szakemberek az elsôszámú célközönség. Két értékesítési konstrukciót alakítottunk annak érdekében, hogy egy rövidebb projekt, vagy egy kisebb büdzsével rendelkezô cég esetében is kényelmesen lehessen igénybe venni a szolgáltatást. A rendszert egyrészt meg lehet vásárolni, vagy bérbe is lehet venni. Milyen messze az idô, hogy a nem és kor mellett a technológia az érzelmeket is felismerje? Dolgoznak ilyen irányú fejlesztéseken? Jelenleg nem dolgozunk érzelmek felismerésén. Ettôl függetlenül viszont idôvel és igényektôl függôen tervezzük a szoftver továbbfejlesztését a ruházat elemzésének irányába is. szóljon hozzá! 2009. NOVEMBER | @M | 232009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=24http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=24KIláTó gaborjak.eva@marketinginfo.hu a Méret MöGött a lényeG MIKÖZBEN SZáMOS NYUGAT-EURóPAI PIACON – PélDáUl A TESCO OTTHONáBAN, NAGY BRITANNIáBAN – A KISEBB AlAPTERÜlETû SZUPERMARKETEK AlKOTJáK AZ élElMISZER-KISKERESKEDElEM GERINCéT, ADDIG AZ EXPRESSZ ÜZlETEK NYITáSáVAl IDEHAZA EGY ÚJ KATEGóRIáT HOZ léTRE A TESCO HálóZAT. Míg a válság közepette mindenki a fogyasztókkal és a vásárlói szokások változásával van elfoglalva, érdemes figyelni az erre reagáló kiskereskedelmi piac átalakulásaira. A kettô ugyanis nem függetleníthetô egymástól, az élményvásárlások visszaszorulásával a hipermarketek mellett ismét elôtérbe kerül a kisebb, gyakoribb, de gyorsabb beszerzésre lehetôséget teremtô szupermarket forma. Molnár Kristóf, a Tesco formátumfejlesztési igazgatójának elmondása szerint a fogyasztók ebbôl a szempontból egyre tudatosabbak. Egyszerûen felismerik, hogy nagyobb, szélesebb kínálattal rendelkezô üzletekben könnyebben elcsábulnának, így az impulzusvásárlások csökkentése érdekében inkább vásárolnak kisebb boltokban. A sok esetben a sûrûn lakott városrészektôl távol esô hipermarketekhez képest a központi vagy forgalmas helyen fekvô szupermarketek azért is válhatnak fontosabbá, mert elérésükhöz nem szükséges autózni, vagyis a vásárló benzint spórol meg – teszi hozzá a szakember. Az alapterület miatt valamivel szûkebb választékot ráadásul kisebb üzletek esetén más kényelmi szempontok bôven kárpótolják. Napjaink felgyorsult világában a kiskereskedelemmel szemben is elvárás a gyorsaság, egy kisebb bolt pedig könnyebben átlátható, így idôben is megkönnyíti a vásárlást. A Tesco saját tapasztalatai mellett a fogyasztói elvárások változását piackutatások is igazolják. A Nielsen rendszeresen végez felméréseket a boltválasztás legfontosabb szempontjainak feltárására, és a legutóbbi eredményeken egyértelmûen érezhetô a fontossági sorrend átalakulása. Mostanra ugyanis a legfontosabb a vásárlók számára, hogy: „A boltban könnyen megtalálom, amire szükségem van”, majd ezt követi második helyen, hogy mindig legyen készleten az áru, amit keres. Utóbbi szempont korábban kevésbé számított, miközben a korábbi három év listavezetôje, a „Mindent, amire szükségem van, megtalálok egy boltban” idén a harmadik helyre szorult vissza. Táblázat: Boltválasztás szempontjainak rangsorában az elsô tíz, a legutóbbi idôszak Shopper Trends tanulmányaiban. Szempont Olyan hely, ahol könnyen megtalálom, amire szükségem van Mindig van készleten az áruból, amit keresek Mindent, amire szükségem van, megtalálok egy boltban jó minôségû friss termékek Kiváló minôségû márkák az élelmiszerek megérik az árukat Modern és kényelmes üzlet jól ismert márkák széles választéka alacsony árak a legtöbb terméknél Megfelelô a termékek kihelyezése 2008 2007 2006 2005 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 6 11 1 9 8 5 4 2 13 12 7 4 1 11 5 10 9 2 6 15 3 14 1 10 8 7 5 2 9 12 Forrás: Nielsen 24 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=25http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=25KIláTó Mindemellett a trendek azt mutatják, hogy a fogyasztók preferenciájában elôtérbe kerültek a lakóhelyük közelében lévô üzletek – emeli ki Szalókyné tóth judit, a Nielsen igazgatója. Az idei elsô félévi élelmiszerkereskedelmi adatok alapján a szupermarket kategória eladásai átlag felett bôvültek, amelynek köszönhetôen értékben ez a csatornatípus növelte részesedését a kiskereskedelmi piacon. Elsôsorban a választék miatti elvárás miatt ugyanakkor tovább szorultak vissza a kisboltok. Nem véletlenül nyílnak sorra a Tesco Expressz FORgalOMBól (%) üzletei, amelyek jelenleg az üzletlánc terjeszkedési stratégiájának fókuszát adják. &%% &% && Miközben a fogyasztók egy .% &, -% &érezhetô része átáramlik az *%cbh`^hZWW ,% . alacsonyabb árszínvonalú üz. +% *&"'%%cb letek, jellemzôen a diszkon*% (( (& tok felé, addig egy másik )% '%&")%%cb (% részük életstílusához jelen)%&"'*%%bb '% leg több szempontból jobban (& (& &% '*%%cb[ZaZii illenek a szupermarketek. A % Tesco abban látta meg a lehe'%%,#_c^jh"'%%-#b{_jh '%%-#_c^jh"'%%.#b{_jh tôséget a kategóriában, hogy a hipermarketeiben népszeforrás: nielsen rûvé vált árstratégiát implementálta a városi viszonyokra. A Tesco Expressz üzletek árszínvonala ugyan valamivel magasabb, mint a Tesco hiperés szupermarketeké – mutat rá Molnár Kristóf –, de még így is elmarad a kisboltok áraitól, alternatívát nyitva a ritkább, nagybevásárlások helyett jelenleg népszerûbbé váló gyakoribb, kisebb napi beszerzések számára. Az új üzlettípussal kapcsolatos elsô tapasztalatok mindenképpen pozitívak – mondja a Tesco formátumfejlesztési igazgatója. Az Expressz áruházakban az elsô felmérések szerint kifejezetten a környék lakói fordulnak meg, és sokan gyalogosan közelítik meg az egységeket. A boltok helyszínéül a lánc elsôsorban sûrûn lakott városrészeket, például lakótelepeket, valamint irodaközpontokat, egyetemi negyedeket választ, a nyitva tartást pedig a helyi szokásokhoz igazítja. Az elsô Expressz üzletek a fôvárosban nyíltak, a jelenleg két vidéki egységet azonban hamarosan újabbak követik – ígéri Molnár Kristóf. BOlttípuSOK piaCi RéSzESEDéSE az élElMiSzER KiSKERESKEDElMi szóljon hozzá! 2009. NOVEMBER | @M | 252009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=26http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=26KIláTó a nokia európa leGértékesebb MárkáJa torok.diana@mediainfo.hu A BéCSI EUROPEAN BRAND INSITUTE 2009-ES KUTATáSA IS MEGERÔSÍTI, HOGY AZ AUTóS éS PéNZÜGYI MáRKáKAT AlAPOSAN MEGRáNGATTA A VálSáG. A lEGéRTéKESEBB MAGYAR MáRKáNAK AZ OTP BIZONYUlT, VISZONT A KONTINENTálIS TOP50-BE CSAK EGY OROSZ CéG TUDOTT BETÖRNI RéGIóNKBól. gerhard hrebicek, a kutatást végzô intézet igazgatója szerint az eurobrand2009 egyik fô tanulsága az, hogy a válság a kontinensen is erôteljesen érintette az autó- és pénzügyi márkákat. Elôbbiek átlagosan 9,6, utóbbiak pedig 24 százalékos márkaérték-csökkenést szenvedtek el az elôzô évhez képest. Szerencsésebbek az FMCG márkák, amelyek 5,8 százalékos növekedést produkáltak. A legnagyobb ugrást a belga Inbev Group produkálta +56 százalékkal. Nem panaszkodhat azonban a SAB Miller (+24,5%), a Carlsberg (+21,5%) vagy a Nestlé (+15%) sem. Ami a régiónk teljesítményét illeti, az elsô közép-európai márka, amely be tudott kerülni az európai top50-be, az orosz Beeline (+27,6%) lett. Az orosz cégek egyébként átlagosan 15,9 százalékkal tudták növelni márkaértéküket, ami nem is olyan rossz a válság közepette. A legértékesebb magyar márka az OTP Bank lett, a maga 436 milliárd eurós márkaértékével. A kelet-közép-európai régió legértékesebb márkái többnyire jelentôs fejlôdést tudtak a válság ellenére is elérni, a lengyel Polkomtel ezen belül is kiugrott 17,5 százalékos növekedésével. Úgy tûnik, a megváltozott gazdasági helyzet sem tudta felülírni a „német minôség” közkeletû gondolatát, mivel a tizenhat vizsgált iparágból nyolcban német cég került az élre. Elsô helyen végzett a Mercedes, az SAP, az adidas, a Deutsche Bank, a Siemens, a Deutsche Post, a TUI és az EON is. Gyengélkedtek viszont az olasz és a norvég márkák, a brit pénzügyi márkák, mint az RBS, a HBSC és a Barclays pedig még jobban megszenvedték a válságot. EURóPA lEGéRTéKESEBB MáRKATUlAJDONOSAI, IPARáGANKéNT márka mercedes benz SaP Inbev adidas Deutsche bank ladbrokes Siemens nokia Deutsche Post lvmh vivendi novartis h&m vodafone tUI eon Forrás: eurobrand2009 ország németország németország belgium németország németország egyesült királyság németország Finnország németország Franciaország Franciaország Svájc Svédország egyesült királyság németország németország Iparág autó Üzleti szolgáltatások Fogyasztói termékek tartós fogyasztási cikkek Pénzügyi szolgáltatások Játék Ipar It & technológia logisztika luxus média & Szórakozás Gyógyszer, egészség & biotechnika kereskedelem telekommunikáció Utazás & turizmus közüzemi szolgáltatások 26 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=27http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=27KIláTó EURóPA 10 lEGéRTéKESEBB MáRKATUlAJDONOSA Márka nokia lvmh Inbev vodafone Unilever telefonica mercedes Deutsche telekom bmW Sab miller Forrás: eurobrand2009 érték (milliárd euróban) 35,220 32,365 26,927 23,789 22,829 22,128 19,392 19,093 18,765 18,349 ország Finnország Franciaország belgium egyesült királyság egyesült királyság Spanyolország németország németország németország egyesült királyság 2009. NOVEMBER | @M | 272009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=28http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=28MARKETINGES PERSPEKTÍVA MaGyaroknak MaGyar Csr gaborjak.eva@marketinginfo.hu hosszú távon, de fókuszáltan gondolkodik a felelôsségvállalásról a ProCter SZERTEáGAZóNAK TûNIK, MéGIS EGY IRáNYBA MUTAT A FElElÔSSéGVállAláS A PROCTER & GAMBlE-Nél – DERÜlT KI A CéG VállAlATI KAPCSOlATOK MENEDZSERéVEl, JANKY GYÖNGYIVEl KéSZÜlT INTERJÚNKBól. A TáMOGATOTT ÜGYEKRÔl UGYAN A GlOBálIS STRATéGIA AlAPJáN DÖNTENEK, A MAGYAR PIACOT MéGIS INKáBB A HElYI PROGRAMOK MOZGATJáK MEG. természetesen mindig szem elôtt tartjuk saját CSR koncepciónkat is, és mindig megkeressük azokat a területeket, ahol átfedést találunk. Így formálódik egyegy kezdeményezés az ötlet megszületésétôl a megvalósításig. Mi alapján teszi le a voksát a Procter & Gamble egyegy támogatandó ügy mellett? Mennyire van az itthoni CSR stratégia összehangolva a nemzetközivel? A P&G globális támogatási stratégiájának középpontjában a – bármilyen szempontból – hátrányos helyzetû gyermekek támogatása áll, és célja az életminôség javítása, a tanulás és a gyarapodás elôsegítése. Angolul ezt röviden “live, learn and Thrive”-nak hívjuk. Ezzel az alapvetô koncepcióval a világ minden táján meg tudjuk találni azokat a célokat, amelyeket támogatni szeretnénk. Így lehetséges, hogy ugyanazon stratégia keretein belül nagyon sokféle programot tudunk megvalósítani, az adott ország helyzetének megfelelôen. A harmadik világban például a Tiszta Ivóvizet a Gyermekeknek programot támogatjuk (ehhez idén Magyarország is csatlakozott: bizonyos termékek megvásárlásával lehetett hozzájárulni a programhoz – 1 termék = 1 heti ivóvíz); de a magyarországi gyerekeket megcélzó programjaink is ezt az alapvetô célkitûzést követik. A támogatott területek közül melyeket tartják a legeredményesebbeknek a fogyasztói visszajelzések alapján? Melyik rezonál leginkább az itthoni közönségben? Tapasztalataink azt mutatják, hogy a magyarországi fogyasztók még kevésbé “fejlettek”, kevésbé nyitottak az adományozási célok iránt, nemcsak a nyugat-európai átlaghoz képest, hanem olyan környezô országokhoz viszonyítva is, mint Csehország, Horvátország vagy akár Janky Gyöngyi, Procter & Gamble, vállalati kapcsolatok menedzser A fogyasztók számára talán leglátványosabb CSR kezdeményezéseik a kereskedelmi láncokkal együttmûködésben folynak. Tudatosan alakították így? Valójában inkább arról beszélhetünk, hogy a láncokkal folytatott programjaink a legfeltûnôbbek, hiszen itt az egyes boltokban is találkozhatnak a vásárlók a kezdeményezésekkel, nemcsak az egyéb csatornákon keresztül. Ezen felül az is jellemzô, hogy ezek a programok – mivel két vállalat összefogásából jönnek létre – egyegy nagyobb összeggel tudnak támogatni jó célokat, és ez esetleg nagyobb érdeklôdést kelt a fogyasztók körében is. Tehát inkább az együttmûködés jellege az, amitôl ezek a kezdeményezések esetleg látványosabbak lehetnek a többinél. Miért fontos, hogy a különbözô láncokban különbözô akciók fussanak - gondolunk itt a Tesco-ra és a Mosolyvarázsra, illetve a CBA-ra és a KÖSZI-re? A láncolatokkal való együttmûködés során közösen alakítjuk ki az egyes programokat. Mivel különbözô vállalatokról van szó, nekik különbözô céljaik, illetve különbözô támogatási stratégiájuk lehet. Ezen felül 28 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=29http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=29MARKETINGES PERSPEKTÍVA Szlovákia. Úgy látjuk, hogy honfitársainkat jobban meg lehet mozgatni egy-egy magyar vonatkozású programmal, mint a távoli, harmadik világban élôk támogatásával, ezért is tartjuk fontosnak, hogy magyarországi programokat (is) keressünk. általános igazság az is, hogy az emberek nyitottabbak a gyermekeket támogató programokra – ez pedig jól illeszkedik globális stratégiánkhoz. A legtöbb CSR-programot vállalati szinten valósítják meg. Hogyan tudják az egyes márkákhoz kapcsolni a társadalmi felelôsségvállalás terén tett erôfeszítéseiket? Sok esetben valóban mint vállalat szeretnénk egyegy jó célt támogatni, és ezekben az esetekben nem is célunk, hogy egy-egy márkához kössük a programot. Meggyôzôdésünk ugyanis, hogy felelôsségteljes vállalatként kötelességünk segíteni a hátrányos helyzetben levôkön. Ugyanakkor a közelmúltban volt több olyan programunk is, amelyek kifejezetten egy-egy márkához kapcsolódtak. Ilyen pl. a Pampers-Unicef: 1 csomag = 1 védôoltás. Ez egy globális program, amelynek célja 3 év alatt minimum 200 millió tetanusz védôoltáshoz szükséges összeg összegyûjtése világszinten Az összegbôl az Unicef juttatja el az oltóanyagokat a harmadik világba, és végzi el ott az oltásokat. Ehhez csatlakozott Magyarország is a tavalyi évben. Egy másik, márkákhoz kötôdô programunk az Aquakollekció: ehhez 7 márka csatlakozott: Pantene, Gillette Venus, Gillette Satin Care, Oral-B, Wellaflex, londa, Camay. A program lényege: 1 termék = 1 heti ivóvíz, vagyis minden megjelölt termék megvásárlása után 10 liternyi biztonságos ivóvizet tudunk biztosítani afrikai gyermekek számára, egy speciális – az összegbôl megvásárolt – víztisztító és -fertôtlenítô por segítségével. A támogatott program elnevezése “Biztonságos Ivóvíz a Gyermekek Számára” (Children’s Safe Drinking Water). Mit kell tennie egy cégnek, hogy CSR tevékenysége igazán sikeres legyen? Mik azok, az elsôre talán nem látható szempontok, amitôl a CSR egy nagyvállalat számára hozzáadott érték lehet? A hosszútávú gondolkodás nagyon fontos ezen a területen. Egyrészt stratégiai szempontjából, vagyis hogy legyen egy átgondolt, hosszútávú koncepció, amelynek mentén ki tudjuk választani illetve alakítani az egyes programokat, másrészt hogy a támogatások maguk is hosszútávon fussanak, ne csak egyszeri, ad-hoc döntések alapján szülessenek. Természetesen elôfordulhat ilyen jellegû támogatás is - különösen valamilyen vészhelyzetben -, de nem az ilyen programoknak kellene dominálni. Számunkra az is fontos, hogy CSR tevékenységünk folyamán szorosan együttmûködünk a támogatott szervezettel, intézménnyel, részben, hogy jobban megértsük igényeiket, részben hogy a lehetô legtöbbet el tudjuk érni közösen. Ez azt is jelenti, hogy komolyan vesszük ezeknek a programoknak a végrehajtását is, és szakmai tudásunkkal igyekszünk minél jobb eredményeket elérni. Mennyire „divat” a CSR, illetve mennyire erôsítette fel a szerepét a válság? Mennyire számítanak rá, hogy tartósan elvárás marad a vállalatokkal szemben a nyílt, elszámoltatható társadalmi felelôsségvállalás? A társadalmi felelôsségvállalás témája napjainkban valóban nagyon felkapott lett. Azt gondolom azonban, hogy a felelôs vállalatok már régóta végeznek olyan tevékenységeket, amelyek ebbe a témakörbe tartoznak, legfeljebb korábban nem címkézték meg a CSR szóval. Úgy gondolom, hogy az ilyen vállalatok nemcsak a külvilág, hanem saját maguk és munkavállalóik felé is elkötelezettek az ilyen jellegû tevékenység követésében. Ezt erôsítheti az a tény is, hogy az Y generáció képviselôi számára ez a téma különösen fontos. Válságtól függetlenül is évek óta érezhetô volt, hogy a hagyományos reklámról egyre inkább áthelyezôdik a hangsúly a BTl tevékenységekre és más alternatívákra. Ezt a folyamatot úgy tûnik felerôsítette, meggyorsította a válság. szóljon hozzá! 2009. NOVEMBER | @M | 292009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=30http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=30MéDIA BUZZ tenISZeZÉS köZben Jött aZ Ihlet, mI­ SZerInt meG kellene moZGatnI aZ Iro­ DÁkba raGaDt, StreSSZeS marketIn­ GeSeket – monDJa lanGer katalIn, a marketInGeSek SPorteGyeSÜletÉnek alelnöke, akI SZerInt rÁaDÁSUl bol­ DoGSÁGhormon úGySem SZabaDUl Fel mÁS marketInGeS eSemÉnyen. torok.diana@med k á n t a G z o MeGM T E K E S E G N A MARKETI iainfo.hu „A marketinges szakma kihívásokkal teli, pörgôs, spontán, színes, sokrétû, és mosolygós, najó, néha fejvakarós. Kinek a pap, kinek a papné, szerintem élhetô, fôleg sporttal vegyítve” – mondja langer Katalin, a 2007 júniusában bejegyzett, de magát igazán csak idén ôsszel aktivizáló Marketingesek Sportegyesületének (MSE) alelnöke. Mint elárulja, az egyesületet négyen mûködtetik, s az ötlet Borsányi Gábornak, az egyesület elnökének a fejébôl pattant ki, egy kellemes nyári teniszmeccs alatt. Azóta a négy önkéntes sportfelelôs – akik fôállásban maguk is az üzleti életben dolgoznak – saját szabadideje és pénztárcája terhére szervez programokat. „Sportágak terén próbálunk a lehetôségekhez mérten sokrétû programokat kínálni. Elônyt élveznek a népszerûbb sportok természetesen, hiszen a tagok többsége a kosárlabdára, focira vagy röplabdára jelentkezne inkább, de a póker is igen népszerû, fôleg a hölgyek körében! Tervezzük, hogy kevésbé ismert vagy extrémebb sportágakat is bemutatunk az érdeklôdôk számára, tovább népszerûsítve ezzel a sportolást örömét. Segítségünkre ismert sportolókat toborozunk” – mondja a sportágválasztékról. 30 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=31http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=31MéDIA BUZZ A marketinges gyökerek megvannak, az egyesület hírét is zömmel szakmabeli barátok, korábbi szakmai kontaktok viszik. Nem idegen azonban a sport sem: „Az MSE alapítók mind sportoltak, sportolnak. Közöttünk a legnépszerûbb sportág a tenisz, de a foci, a futás, a síelés, a jóga is megtalálhatóak a kedvenceink közt. Rendelkezésre álló szabadidônk és a család/társaság szab határokat a sportolási kedvünknek” – teszi hozzá langer Katalin. S hogy a személyeken kívül mi a kapcsolat a marketing és a sport között? „A sportolás és a marketing közt azt a párhuzamot húznám, hogy amiként a sportban, úgy a marketingben sincs két egyforma ’akció’, így unalmassá soha nem tud válni se projekt, se sportolás” – így az MSE alelnöke, aki szerint „sportra, igazi csapatra és klub hangulatra van szükség. Jártunk már elég uncsi szakmai rendezvényen, ahol fôleg enni meg iszogatni lehetett a cimborákkal. Bár mi is kínálunk étkezést a versenyek során, azt hiszem, a hangulat összehasonlítatlan. Már csak azért is, mivel a sportolás során boldogsághormon szabadul fel a sportolóban, ilyen nincs még egy marketinges rendezvényen”. langer Katalin szerint elsôsorban a szájreklám viszi a hírüket, így a tagok száma szépen gyarapodik, mióta nyáron elkezdték népszerûsíteni magukat a szakma felé. állítása szerint sok visszajelzés, építô megjegyzés érkezik, és mind többen tekintenek várakozással az újabb események elé. Kapnak javaslatokat itthoni és külföldi barátoktól, illetve ismeretlen kollégáktól is. Minden esetre az érdeklôdés azt jelezheti, hogy talán mégsem igaz az a közkeletû feltételezés, hogy csak konferencia folyóson sutyorogva-networkölve vagy sárga földig lerészegedve tud együtt szórakozni a marketinges-médiás szakma. 2009. NOVEMBER | @M | 312009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=32http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=32MéDIA BUZZ az iNtERaKtíV KiállítáS 2009. november 7-tôl a Millenárison megelevenedik a CSI: A helyszínelôk sorozat. Az RTl Klub és a ShowTime Budapest hozta Magyarországra a bécsi székhelyû EMS Exhibits és a CSI márkát birtokló CBS csatorna által közösen fejlesztett utazó kiállítást, amelynek keretében a látogatók megismerkedhetnek a törvényszéki nyomozás folyamatával, eljárásaival, technológiáival. A rendezvényen a látogatók egy „valódi” tetthelyen helyszínelhetnek, videofelvételek segítségével együttmûködhetnek a népszerû tévésorozatban szereplô kedvenc karaktereikkel, valamint igazi törvényszéki szakértôkkel. A helyszínen mindenki kap egy nyomozói jegyzetfüzetet, amelynek segítségével megvizsgálják a bizonyítékokat, nyomokat és eldöntik, melyik fontos, melyik nem. A kiállításon a sorozat szereplôivel korábban nem látott kisfilmeken találkozhatnak a CSI rajongók. 32 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=33http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=33MéDIA BUZZ 2009. NOVEMBER | @M | fotókredit: rtlklub.sajtoklub.tv/Bársony Bence 332009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=34http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=34SZUBJEKTÍV Lieberman Klára „én is VéGtelenül bele tudok zuHanni eGy noVeMberbe” INTERJÚ RUDOlF PéTERREl, A MéDIAUNIó KURATóRIUMI TAGJáVAl AZON KEVESEK KÖZé TARTOZIK, AKIK NEMIGEN OSZTJáK MEG A KÖZÖNSéGET. RUDOlF PéTER NEM AZ A KANál, AMElYIK MINDEN léBEN BENNE SZOKOTT lENNI. A MéDIAUNIó KURATóRIUMáNAK VISZONT TAGJáVá VálASZTOTTáK. NEM VélETlENÜl. Nem jellemzô rád, hogy mindenhol ott vagy, ha kell, ha nem. Ha te valamihez adod a neved, arra odafigyelnek. A közönség is, a szakma is. Hogy a szakma mennyire, az érdekes kérdés. Hidd el, ôk is. Maximum nem vallják be. Hogyan kerültél a Médiaunió kuratóriumába és miért döntöttél úgy, hogy ez valami olyasmi, amit szívesen felvállalsz? Egyszerû: felkértek rá. Amikor meghallottam a névsort, nagy megtiszteltetésnek éreztem, a céljával pedig maximálisan egyetértettem. Alapvetôen gyanakvó típus vagyok, de mivel a média nagyon sok szereplôje írta alá, és nagyon sok vezetôje értett egyet a Médiaunió céljaival, úgy gondoltam, egyértelmû, hogy itt nincs helye a gyanakvásomnak. Amennyit én tudok az alapgondolatról, amiért az egész létre jött, az az, hogy a média szereplôinek jelentôs része úgy döntött, figyelve a társadalmi célú reklámok sanyarú sorsát, és a velük szemben támasztott elvárásoknak való meg nem felelést, hogy kezükbe veszik a dolgot. Mindannyian tudjuk, hogy ahány ilyen társadalmi célú nekibuzdulás eddig elindult, az általában nem érte el a célját. Ennek a mostoha mûsoridôk, a minimális keretek és még néhány hasonló akadály az oka. A lényeg, hogy nem annyi emberhez, nem úgy és nem annyiszor jutnak el a társadalmi célú reklámok, mint kellene. Ezért született az a döntés, hogy egy választott kuratórium igen komoly elôszûrés után válasszon ki egy olyan témát a beérkezett pályázatokból, amit azután a Médiaunió egész évben, professzionalista módon, nagykampány keretében a képvisel. Tehát döntés született arról, hogy vége a maszatolásnak, egy dolgot következetesen végig kell vinni ahhoz, hogy értelme legyen? Pontosan. Azt mindenki tudja, aki reklámmal foglalkozik, hogy a sulykolásnak milyen óriási szerepe van. Ezért nagyon lényeges az alapelvek között, hogy egy témát egy éven át következetesen végigvigyünk. Itt persze az ember attól jön zavarba, hogy a média területe közben olyan, amilyen. Kérdés tehát, hogy milyen „szendvicsben” próbálunk valakiket valamirôl meggyôzni. Arra gondolok, hogyha például az egészséges táplálkozás fontosságáról két olyan ételreklám közt beszélünk, amik azt üzenik, hogy náluk egészségesebb a világon nincsen, miközben pontosan tudjuk, hogy mindkettô tele van az egészségre káros kemikáliákkal, akkor mit érünk el, hogyan és mikor. 34 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=35http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=35SZUBJEKTÍV érdekes kérdéseket vet fel, hogy miközben a média úgymond, rászorul ezekre a reklámokra, hiszen abból él, és gyakorlatilag ez az egész kereskedelmi televíziózás lényege, mégis úgy dönt, hogy minden tôle telhetôt megtesz a Médiaunió keretében a társadalmi célú üzenetek megfelelô eljuttatásáért. Ezek az ellentmondások tesznek általában gyanakvóvá? általában igen, a Médiaunió esetében viszont semmilyen gyanakvás nem merült fel bennem. Hogy történik a témaválasztás? Pályázati úton százszámra érkeznek a társadalmi célú reklámok témáinak alkalmas ötletek. A kuratórium elé elôzetes szakmai szûrést követôen tíz téma kerül, és ebbôl kell kiválasztanunk az adott évben megvalósítandót. Törekszik arra a kuratórium, hogy az adott társadalmi téma, amit képvisel, a lehetôségekhez képest politikamentes legyen? Persze, de ez egy ilyen keresztül-kasul átpolitizált országban gyakorlatilag lehetetlen. Megmondom ôszintén, engem ez nem nagyon érdekel, én azt képviselem, hogy az „ügy”, a téma a lehetô legjobb és legfontosabb legyen. Hogy e mögött a kormányt, az ellenzéket vagy személyesen magát a Jóistent sejti bárki, lényegtelen. Az idei téma, a Nincs de-kampány, elég markánsan jelen van a médiában. Hiszel abban, hogy konkrét, egyénre lebontható hatása van „az egészséged rajtad is múlik” üzenetnek? Mindannyian tudjuk, hogy a hatékonyságát nagyon nehéz mérni. én nem tehetek mást, mint az elém tárt témák közül a hosszú vita után kiválasztottal kapcsolatban tisztességgel képviselem a többség véleményét. Ilyen értelemben még az sem korrekt, ha jelzem, hogy Hankiss tanár úrral egyetemben én a moralizálós, az egész ország állapotát érintô témákat támogatom. Ha ez a szûrôn eleve kiesik, már nem tudok mit csinálni. én hiszek abban egyébként, hogy agyafúrtan és ravaszul, de mégiscsak lehet ezeket is közérthetô és figyelemfelkeltô módon kitalálni. Másfelôl pedig nehéz azzal vitatkoznom, hogyha hosszú távú folyamatban gondolkodunk, akkor miért ne vennénk ki egy-egy részegységet és sétálnánk végig azokon. A kérdésre válaszolva, hogy hiszek-e a konkrét hatásában, tudni kell, hogy rám nagyon hatnak történetek. Egy olyan történetet hoznék példának, amit Hankiss tanár úr mesélt el nekem. Gyerekként följöttek Budapestre a nagyapjával, fölszálltak a villamosra, ahol nem jött a kalauz. Amikor leszálltak, a nagypapa összetépte a villamosjegyeket, ô pedig megkérdezte, hogy miért tette ezt, hiszen nem jött a kalauz, aki érvényesítse azokat. A nagypapa erre azt kérdezte: de hát ez a mi villamosunk, nem? én ilyen típusú történetekkel bombáznám az országot. Ezt az érzetet föl lehetne kelteni valahogyan, ennek nagyon kipróbálnám a hatékonyságát… A mi villamosunk, a mi terünk, a mi népünk és a többi. Nyilván a kuratórium is szembesül azzal a nehézséggel, hogy nem egy intellektuális szakmai grémium szempontjainak kell megfelelniük a döntésük során, hanem egy országos probléma és annak közérthetôsége a tét. Természetesen. Nem könnyû megfogalmazni a közös gondolatot úgy, hogy ô, te, én ugyanazt értsük alatta. Amikor te újságíróként teszed a dolgodat, nekem nem tisztem úgy nyilatkozni, hogy mások szájíze szerint fogalmazzam meg a közérthetô mondatokat, amiket majd egy adott lap olvasói úgy értenek, ahogy kell. Miközben ha belegondolok, hogy olykor az újságírónak bizonyos lapok stílusában kell megfogalmazni, tálalni az általam elmondottakat, kiver a víz. Nehéz elképzelni, hogy ezt meg lehet úgy tenni, hogy azok akkor még valóban az én gondolataim legyenek… épp ezért nem szeretek nyilatkozgatni, és soha nem is kerestem a népszerûséget, magától jött hál’istennek. A téma megfogalmazása, formába öntése szerencsére nem a kuratórium dolga. Ha már bemutatják a kész munkát a kuratóriumnak, akkor nyilván van véleményezési és uram bocsá’ vétójogotok is? Volt egy olyan változat, amikor a munkafolyamat bizonyos fázisában mi is hozzászóltunk. De mivel mi nem vagyunk reklámszakemberek, el kell ismerni, hogy a mi kritikai észrevételeink nem feltétlenül helyénvalók. Nyilván ha valami 2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=36http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=36SZUBJEKTÍV Az ember megpróbálja azok szerint a minták szerint élni az életét, amiket jónak és követendônek tart. én például a pedagógus szüleimtôl kapott minta szerint. Színészként, rendezôként és magánemberként is megpróbálok elmesélni történeteket, amik hatnak. A közönségre, a barátaimra, a kollégáimra, a családomra. Ha egy történet jó, az hat is. Ha velem megesik valami fontos, abban a pillanatban már azt fogalmazom magamban, hogyan fogom történetként tovább adni. Kiskocsmában, színpadon, bárhol. Amióta élek, történeteket gyártok. lehet, hogy valójában írnom kellene. Ami hat, attól hat, hogy összeáll történetté: van eleje, közepe, vége. és erre igenis vágyik az ember. A baromi rövid életünk történetének kell legyen egy íve. Ha valami blöff, ott megszakad a történet, azt rosszul mesélték el. Az üzenet szó a szájbarágós-üzengetôs értelmében nem jut eszembe. Valahogy ezt a folyamatosan nyafogó, önmagunkat a posványba visszarángató állapotot föl kellene számolni. állítólag Zambia meg mi látjuk a legsötétebben az életünket. én nem emelem ki magam ebbôl, mert én aztán végtelenül bele tudok zuhanni egy novemberbe, de meg kéne tanulni örülni a dolgoknak. Ha egy film hat a nézôre, és az, ha csak öt perce is, de jobb kedvû lesz, már volt értelme. Ez az üzenet a fontos. az interjú vágatlan verziójáért kattintson ide! RuDOlF pétER SzíNház- éS FilMMûVéSzEti FôiSKOla 1983 VígSzíNház tagSág 1982­ MagyaR SzíNéSzKaMaRa ügyViVô 1992­93 VESzpRéMi tV FESztiVál lEgjOBB FéRFialaKítáS Díja 1986 hEgEDûS gyula-EMléKgyûRû 1990 jáSzai MaRi-Díj 1991 RáDióKRitiKuSOK Díja ajtay aNDOR-EMléKDíj 1996 ERzSéBEt-Díj KiVáló MûVéSz 2002 pOSzt: lEgjOBB FéRFi alaKítáS (a MaSzK ORSzágOS SzíNéSzEgyESülEt Díja) 2006 Forrás: Wikipédia Szóljon hozzá! 36 | @M | 2009. NOVEMBER fotók: Sajtoklub.tv2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=37http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=37A szórakozás garantálva! SZUBJEKTÍV A szórakozás garantálva! 2009. NOVEMBER | @M | 37 A friss lapszámot keresse szombaton! Előfizethető a 488-55-88-as telefonszámon vagy a www.aslapok.hu internetcímen.2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=38http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=38SZUBJEKTÍV a ’tripla duplaVés’ aMerikai elnök torok.diana@mediainfo.hu NEOSZKóPOS KREATÍVVIZSGálATUNK MáSODIK ESETTANUlMáNYáBAN A NEO INTERACTIVE DIGITálIS REKláMÜGYNÖKSéGGEl KÖZÖSEN BARACK OBAMA ElNÖKI KAMPáNYáT, NEM MEllESlEG AZ ElSÔ CANNES-I DÍJAT BESÖPÖRT POlITIKAI KAMPáNYT MUTATJUK BE SZUBJEKTÍV-SZAKMAI SZEMPONTBól. legutóbb éppen Réz András viccelôdött azon az Internet Hungary-n, hogy Barack Obama már csak azért is jobb, mint elôdje, mert George W. Bush nevében csupán egy w van, míg Obama nevéhez három is köthetô. Az új elnök webre termett, fiatal, kommunikatív és képes elengedni az irányítást a kommunikációja egy jelentôs hányada felett. Ezzel Obama megvalósította elnökjelölti kampánya során azt, amire a legtöbb „klasszikus” (azaz nem politikai) hirdetô még csak ácsingózik: s egy csapásra a jelen egyik leginnovatívabb márkájává vált. A fiatal politikus nem valami rettentôen blikkfangos dolgot produkált. Valójában a legklasszikusabb kampánycélok érdekében, a lehetô legalapvetôbb marketing- és kommunikációs alapelveket hozta példátlan hatékonysággal mûködésbe, felhasználva ehhez az internetben, szûkebben a közösségi médiában és az egyéb nem hagyományos felületekben rejlô lehetôségeket. Bob Garfield a tôle megszokott éles stílusban dorongolta le az idei Cannes-i felhozatal egészét, és nem kímélte az elsô politikai kampányt sem, amely valaha oroszlánt vihetett haza. Garfield maximum jó mestermunkának nevezte a kommunikációt, de kreatívnak nem. Ha a klasszikus, alkotói kreativitást tekintjük, valóban nem beszélhetünk kiemelkedôen kreatív munkáról. A kreativitás ez esetben problémamegoldói értelemben valósult meg. A kreativitást az Obama-kampány esetében az egyéniség és a médiamix találkozása adta. A róla kreált „digitális megváltó” kép elbírta azt a történelmi tétet, amely az elejétôl úgy fogalmazódott meg – mintegy kihagyva a republikánusokat a számításból -, hogy fekete vagy nô lesz az Egyesült államok következô elnöke. A túlígérést iróniával oldotta a kommunikáció, melyet nagymértékben éppen azok a felhasználók által generált (UGC) tartalmak adtak hozzá a kampányhoz, amelyek a kontroll elengedése jegyében kerültek egy polcra a hivatalos programbeszédekkel. épp ezen tartalmak tették a hardcore politikai tartalmakat emészthetôvé, nézetté az interneten. A közösségi, interaktív platform egyszerre hozadéka és ösztönzôje annak a fogyasztói (választói) hozzáállásnak, amely mások mellett értékelte, hogy Obama kommunikációja: • nem önmagára, hanem a megszólítottakra koncentrált • nem pörögte túl a konkurencia földbe döngölését • ösztönözte, sôt, „megkövetelte” a hozzájárulást, a bevonódást • a pozitívumokra fókuszált a tagadás helyett • megmutatta a magánéletet, a privát arcot • egyénekként kezelte az embereket 38 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=39http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=39SZUBJEKTÍV Az UGC, álfelhasználói (astroturfing) és hivatalos tartalmak összefolyatásával elôállt, szerteágazó kampány stream néhány alapelem mentén fogható csupán meg viszonylagos biztonsággal: • tiszta márkastratégia • metódussá emelt bevonás • visszatérô kommunikációs elemek (logó, szlogen, kampánydal, plakát) Az egységes stratégia azonban nem jelenti azt, hogy az üzenet is egységes lett volna. Obama mikroüzeneteket fogalmazott meg. A Facebook rajongókból például több tízezernyi, az adományozási hajlandóság szempontjából lényeges csoportot hoztak létre. Vagy érdemes megemlíteni azt a vírusvideót is, ami kifejezetten a floridai zsidó nagyikat célozta meg, Obama „hülye nevével” viccelôdve, s választ adva az Obama-Oszama hisztériára. A mikro szintek célzásán túl szintén újdonság, hogy a választóképeseken túl mindenkit igyekeztek megszólítani, aki egyetérthetett az elnökjelölt céljaival, s hírét vihette, eltérve a hagyományos választási logikától. Az amerikai elnökjelöltek hagyományosan többnyire a nagy adományozókra támaszkodnak, akik aztán benyújtják a számlát. Persze ez alól Obama sem vonhatta ki magát. Ugyanakkor egyes adatok szerint 3 millió civiltôl 600 millió dollárt szedett be kampányához. Ez a kampányfinanszírozás egy új modellje, mivel kevés gazdag adományozó helyett/mellett több millió civil felé jelent kötelezettséget. Ennek nyomán a kis adományozók automatikusan még inkább bevonódtak, hiszen afféle kis részvényesként szálltak be a nagy játszmába, s nyilván kíváncsiak voltak arra, hogy miként alakul a „közös vállalkozás”. Az biztosnak tûnik, hogy ilyen formában e kampány megismételhetetlen lesz 4 év múlva. Ebben nincsen semmi meglepô, hiszen addigra már az eszköztár önmagában nem vált ki akkora figyelmet. Addigra nem lesz meglepetés, ha valaki in-game politikai hirdetéseket helyez el, idôzített módon, államok szerinti bontásban, vagy Facebook oldalon gyûjt milliós rajongótábort. lerágott csont lesz a „fekete elnök” lózung is. Akkor már 4 éves múlt áll Obama mögött. Hogy megérdemelte-e a Nobelt ilyen korán, arról erôsen megoszlanak a vélemények, de hogy a kommunikációs iparágat elôrébb vitte azzal, hogy a gyakorlatban is mûködésbe hozta az új paradigmaként emlegetett elveket, már egyértelmûbben helyeselhetô. Barack Obama KéPZElETBElI NEOSZKóPUNK EGY OlYAN ESZKÖZ, MElYNEK SEGÍTSéGéVEl RáKUKKANTHATUNK KÜlFÖlDI KAMPáNYOKRA, HOGY KÖZElEBBRÔl MEGVIZSGálHASSUK A NEMZETKÖZI (DIGITálIS) KREATIVITáS lEGéRDEKESEBB, lEGJEllEMZÔBB PélDáIT. A KREATÍVVIZSGálATBAN A MEDiaiNFO.hu ÚJSáGÍRóJA éS A NEO iNtERaCtiVE DigitáliS REKláMügyNöKSég 5 SZAKEMBERE VESZ RéSZT. az esettanulmány részletesebb változatáért kattintson ide! Véleménye van? szóljon hozzá! 2009. NOVEMBER | @M | 392009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=40http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=40SZUBJEKTÍV olVasói szubJektíV Olvasóink véleménye mindig tanulságos számunkra. Ezért most három, a közelmúltban lezajlott olvasói szavazás eredményét közöljük. MElYIK lETûNT SZAPPANOPERA HÔS HIáNYZIK ÖNNEK A lEGJOBBAN? BV\Y^Vcnjh IV`^W{Xh^ :ijh ?dX`Zn:l^c\ 6oZ\hoHoVWXhVa{Y % forrás: Mediainfo.hu online szavazás, 2009. október, n=123 * &% &' &* '% '* (% (* + (( '( '+ MIT SZól A NAP-KElTE TáVOZáSáHOZ A MAGYAR TElEVÍZIó KéPERNYÔJéRÔl? Bdhib^i[d\d`gZ\\ZaZciZcoc^4 K\gZZaoVkVgi{`!cZbkdaidiihZbb^]ZanZ CZ`Zbb^cYZ\n!b^bZ\ngZ\\ZaV`oikc % forrás: Mediainfo.hu online szavazás, 2009. október, n=112 &% '% (% (' )% *% +% &, *& VAN-E MARKETING PARADIGMAVálTáS? >\Zc!kVaWVceVgVY^\bVk{ai{hiac`bZ\ CZb!ZoXhV`Z\n_VWW_ZaaiVWjaah]^iW^c\WVc KVckVaVb^k{aido{h!YZcZb{aaidb!]d\nZahegaZccZ % &% '% (% )% '' (' )+ *% forrás: Marketinginfo.hu és Mediainfo.hu online szavazás, 2009. szeptember­október, n=106 AKTUálIS SZAVAZáSAINKéRT láTOGASSON El A mediainfo.hu éS A marketinginfo.hu OlDAlAKRA. TOVáBBI SZAVAZáSOKHOZ TéMAJAVASlATAIKAT AZ info@mediainfo.hu éS AZ info@marketinginfo.hu CÍMEKRE VáRJUK. 40 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=41http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=41SZUBJEKTÍV 2009. NOVEMBER | @M | 412009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=42http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=42SZUBJEKTÍV Videó Mustra történeleM leCkéért ESETTANUlMáNY FORMáJáBAN. A kampány tervezésekor az ügynökség olyan ötlet kidolgozására törekedett, amely Magyarországon, Romániában, Csehországban és lengyelországban is mûködôképes. Mivel a Viasat History történelmi témájú csatorna, a négy ország történelmében kellett megtalálni a közös pontot. Ez pedig a szocialista múlt. Erre építve az ügynökség a négy fôvárosban olyan történelmi helyszíneket derített fel, amelyek a mai napig el vannak zárva a nagyközönség elôl. A Próbakô szerint a helyszíneknek és az idôzítésnek köszönhetô, hogy az elsôdleges célcsoport szempontjából releváns médiumok szinte mindegyike képviseltette magát az eseményen. Igazi fegyvertény, hogy sikerült feloldani a média PR egyik legnehezebben leküzdhetô problémáját, vagyis azt, hogy a médium konkurens felületeken is megjelenési lehetôségekhez jusson. Ebbôl a szempontból az egyik Golden druM GyôzeleM DOlDEN DRUM ElISMERéST NYERT A PRóBAKÔ KOMMUNIKáCIó, A VIASAT HISTORY SZáMáRA KéSZÍTETT REGIONálIS KAMPáNYáVAl. MIVEl TÖBBNYIRE NYAVAlYGáST HAllANI A MAGYAR ÜGYNÖKSéGEK NEMZETKÖZI FESZTIVálSZEREPléSE FElÔl, ÚGY GONDOlTUK, E Jó HÍRNEK MI IS TERET ADUNK, RÖVID KaMpáNyNéVjEgy Kampány címe: „töRtéNElEM a láBuNK alatt” termék: ViaSat hiStORy ügyfél: ViaSat huNgáRia ügynökség: pRóBaKô KOMMuNiKáCió Kampánycél: a tEMatiKuS CSatORNa iSMERtSégéNEK NöVEléSE az ElSôDlEgES CélCSOpORt (40-49 FéRFi) éS a tágaBB (18-49 éVES FéRFi) CélCSOpORt KöRéBEN idôzítés: 2008. SzEptEMBER 11. hol zajlott: BuDapESt, pRága, VaRSó éS BuKaRESt leglátványosabb magyarországi eredmény az volt, hogy a Rákosi bunkerbe szervezett eseményrôl egy konkurens tévécsatorna a Viasat History nevének említésével számolt be. Persze lehetett volna „sima” sajtótájékoztatót is összehívni, ám az ügynökség szerint „az újságíróktól személyes jelenlétet kívánó sajtóesemények közül azok mûködnek jól, amelyek olyan élményt, anyagot, tapasztalatot, nyilatkozót, stb. kínálnak, ami megéri az idôráfordítást. Ebben az esetben olyan helyszíneket nyitottunk meg a média képviselôi elôtt, amelyek izgalmasak voltak számukra, és amelyekre egyébként csak nagy energia-befektetés árán jutottak volna el, ha egyáltalán”. „A Próbakô Kommunikáció nemzetközi kampányának sikere bizonyítja, hogy nem csupán a hálózatos ügynökségek, de egy a magyar piacon közepes méretûnek számító, független PR ügynökség is képes határokon átívelô munkákat végigvinni. Reméljük, hogy a Golden Drummal jutalmazott kampányunk az ügyfelek figyelmét is felhívja arra, hogy egy-egy nemzetközi kampány tervezésekor nem kell megkötniük a saját kezüket, hiszen valamelyik globális ügynökség automatikus kiválasztásán túl jóval több lehetôségük van” – mondta R. Nagy András, az ügynökség ügyvezetô igazgatója. Szóljon hozzá! 42 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=43http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=43MáRKATÖRTéNET audi gaborjak.eva@marketinginfo.hu NEM KEVESEBBET MONDHAT El MAGáRól AZ AUDI, MINT HOGY NEKI KÖSZÖNHETÔEN NEM A BAlOlDAlON HAJTANAK AZ AUTóK NéMETORSZáGBAN. A MáRKA A MAGYAROK SZÍVéBE IS BElOPTA MAGáT, AMIKOR 1992-BEN GYáRTóTElEPHElYéNEK GYÔRT VálASZTOTTA. Az alapító autóversenyzôi szenvedélyének köszönhetô, hogy az Audi mára nem Horch néven lett ismert. Történt ugyanis, hogy az idén 100 éves márkát megálmodó August Horch 1899-ben saját céget alapított, amelyet Horch & Cie. motorkocsi-gyárnak nevezett el. A német mérnök imádta az autóversenyzést, megbízható, robusztus túrakocsijaival számos különféle túraversenyen vett részt. Ez azonban rengeteg költséggel járt, amely az ekkor már részvénytársaságként mûködô cég üzleti eredményeinek rovására ment. 1909-ben tehát tulajdonostársai kitették August Horch-t saját vállalatából. Mivel neve ekkor már márkaként elsô cége számára volt védett, új vállalatát Horch ezúttal családneve latin megfelelôjérôl Audinak (jelentése: odahallgat, figyel) keresztelte el. August Horch új vállalkozásában sem tagadta meg önmagát: a versenyzésre koncentrált. Miután az osztrák alpesi futamok 1911 és 1914 között számos gyôzelmet hoztak, az Audi mindössze néhány esztendô alatt nemzetközi szinten is ismertté vált, a különösen sikeres Audi Typ C pedig innentôl „Alpensiegerként“ („Alpesi gyôztes”) vonult be a köztudatba. Az Audiwerke AG néhány évvel késôbb, 1921-ben az új Audi Typ K modellel, Németország elsô balkormányos autójával lepte meg a szakmát. Ezzel az Audi már nemcsak a motor- és futómû-technikára összpontosított, hanem a biztonságnak és a könnyû kezelhetôségnek is egyre nagyobb figyelmet szentelt. A márka szimbólumává vált négy karika az Audi mögött álló négy vállalat egyesülésével született meg. Az Auto Union AG 1932-es megalakulásakor az Audi, DKW, Horch és Wanderer márkaneveket egyaránt megtartották, azonban az autók hûtôrácsán ott tündökölt a négykarikás embléma. A konszernen belül a négy márka más-más, speciális piaci szegmenshez kapcsolódott: DKW – motorkerékpárok és kisautók; Wanderer – középkategóriájú személyautók; Audi – a felsô középkategória modelljei; Horch – a felsôkategória luxusautói. A fiatal vállalat ismertségének növelését célozva 1934-ben az autósport királykategóriájába, a Grand Prix futamok világába is belépett, s az elkövetkezô évek során az Auto Union „Ezüstnyilai“ számos gyôzelmet, bajnoki címet és világrekordot hódítottak el a nemzetközi versenypályákon. Az Audi a négy egyesült cég technológiáinak ötvözésével hamarosan komoly sikereket ért el. Mindez azonban megszakadt a második világháború kitörésével. A polgári jármûvek gyártása csaknem teljesen megszûnt, a konszern haditermelésre állt át. Az utolsó Audi 1940 áprilisában hagyta el a gyárat, s egészen negyed évszázadon át nem is követte újabb. A második világháború befejeztével, a szovjet megszállási övezetben fekvô Auto Union AG gyárait 1945-ben kisajátították, a berendezéseket leszerelték, a vállalatot pedig 1948-ban törölték a chemnitzi cégnyilvántartásból. Az Auto Union vezetésének számos tagja még a háború végén Bajorországba távozott, ahol 1945 végén Ingolstadt területén elôször egy Auto Union alkatrészeket forgalmazó lerakatot alapítottak. Ebbôl 2009. NOVEMBER | @M | 432009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=44http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=44MáRKATÖRTéNET született meg 1949. szeptember 3-án az Auto Union GmbH formájában az új társaság, amely végül tovább örökítette a négykarikás jármûvek tradícióit. Az újjáéledô vállalat azonban a kezdetekkor nem az Audi márkanevet vitte tovább, a háború utáni, nélkülözésekkel teli esztendôk igényeihez ugyanis jobban illettek a DKW kétütemû motoros modelljei, az egyszerû felépítésû, robusztus és megbízható gépjármûvek. A következô évek során aztán a vállalat többször is gazdát cserélt: miután 1958-ban a Daimler-Benz AG szerezte meg, 1965-tôl már a Volkswagen Konszern részeként mûködött tovább. Az Audi név ugyanebben az évben támadt fel ismét: a „Typ Audi“ modell már négyütemû motorral, és intenzív reklámkampány kíséretében lépett a piacra. Az új sorozat sikerére jellemzô, hogy bizonyos mûszaki és megjelenésbeli fejlesztésekkel egészen 1972-ig gyártásban maradt. A DKW-örökséggel teljes mértékben szakító elsô modell az Audi 100 formájában született meg, 1968 novemberében. A következô évben a márka anyacége újabb egyesülésen esett át, az így létrejövô Audi NSU Auto Union AG termékpalettája pedig több mint tíz modellsorozatot és számtalan, igen sokféle mûszaki koncepciót ölelt fel. A szerteágazó tevékenység összefoglalására a társaság kifejezô szlogent keresett, amelyre Hans Bauer, a marketingrészleg munkatársának ötlete adta meg a választ. Az 1971-ben megszületett „A haladás technikája” szlogen a mai napig az Audi küldetésfilozófiája. A márka a hetvenes évek második felétôl, Ferdinand Piëch irányítása alatt vált igazán innovatív autóvá. A „Piëch-korszak“ során az Audi fokozatosan egyre magasabbra pozícionálva jelenhetett meg, 1976-ban az öthengeres motornak, 1979-ben a turbótechnikának és 1980-ban a quattro összkerékhajtásnak köszönhetôen. A vállalat neve 1985-ben Audi NSU Auto Union AG-rôl AUDI AG-re változott. A vállalat és termékei azóta szerepelnek azonos néven, székhelye pedig visszaköltözött Ingolstadtba. Az Audi „szakmai életrajzát” ezután innovatív technikák egész sora kísérte: teljes egészében horganyzott karosszéria, a turbófeltöltésû benzinmotorok széles körû alkalmazása, közvetlen benzinbefecskendezés, illetve 8- és 12-hengeres motorokkal kínált luxusmodellek fémjelzik a márka elmúlt évtizedeinek történetét. Az Audi 1992-ben a magyar autótörténelemben is új fejezetet nyitott. A vállalat 180 lehetséges telephelybôl Gyôrt választotta új motorgyártóközpontjának, az itt létrehozott Audi Hungária Motor Kft. pedig azóta is az Audi-konszern csaknem teljes motorválasztékát gyártja. 1998-tól a gyôri egység az Audi egyik legfontosabb modelljének elôállítója lett: ettôl az évtôl a hazai telephelyen folyik az Audi TT Coupék, illetve 1999-tôl a TT Roadster sportkocsik, 2007 novemberétôl pedig az Audi A3 Cabriolet összeszerelése is. Szóljon hozzá! 44 | @M | 2009. NOVEMBER2009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=45http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=451860 ÓTA A SVÁJCI PRECIZITÁS ÚTTÖRŐJE 1860 Edouard Heuer megalapítja órásműhelyét a svájci Jura hegységben. 1916 1969 Az első mechanikus stopper megalkotása, mely 1/100-ad mp-es pontossággal méri az időt. Az első autómata kronográf létrehozása. 2009 A TAG Heuer Grand CARRERA Caliber 17 RS megszületése. TAG Heuer, a pontosság mindenek előtt. Disztribútor: CHRONO Export-Import Kereskedelmi KFT. XI., Hunyadi János út 1. Tel.: (06-1) 371-0833 • Budapest: MIRACOLO Ékszerüzlet, Árkád Üzletház. Örs Vezér tere 25. I. em. Tel.: (06-1) 434-5160 JUTA Óra- és ékszerüzlet, Mammut II. Tel.: (06-1) 345-8397 • WATCH COMPANY KFT., VI., Király u. 16. Tel.: (06-30) 691-6622 • TAG Heuer Márkabolt, VI., Andrassy út 2. Tel.: (06-70) 381-0909 • 3J ’96 KFT. West-End City Center. Tel.: (06-1) 238-7126 • KZM KFT. West-End City Center. Tel.: (06-1) 238-7501 • WATCH DE LUXE ÓRASZAKÜZLET, V., Kristóf tér 6. Tel.: (06-1) 411-0430 • WATCH DE LUXE ÓRASZAKÜZLET, Campona. Tel.: (06-1) 424-3122 • WATCH DE LUXE ÓRASZAKÜZLET, Aréna Plaza. Tel.: (06-1) 324-7038 • Angel Gold. II., Budagyöngye. Tel.: (06-1) 275-0855/272 • Ungaro Swiss Group. VII., Rákóczi út 4–6. Tel.: (06-1) 268-0337 • NCM Mutatós óraüzlet. XII., MOM park. Tel.: (06-30) 390-5278 • Debrecen: ROGERS, Batthyány u. 22. Tel.: (06-52) 454-768 • Győr: MIRACOLO Ékszerüzlet, Árkád Üzletház. Budai út 1. Tel.: (06-96) 555-092 • Miskolc: WOW ÓRASZAKÜZLET, Miskolc Plaza. Tel.: (06-20) 494-4030 • Nyíregyháza: WOW ÓRASZAKÜZLET, Nyírplaza. Tel.: (06-42) 443-744 • Szeged: IDŐZÓNA ÓRASZALON. Kárász u. 5. Tel.: (06-62) 423 506 • Szerviz Centrum: WDL Szerviz Kft. 1052 Budapest, Kristóf tér 16. Tel.: 411-04292009-11-11T16:21:55+01:00http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=46http://ipaper.ipapercms.dk/2zsirfKft/Zsiraf/media/media3/?Page=46OlVASSON PIACI INFORMáCIóKAT PORTálJAINKON! FRISS HÍREKET, MOSTANTól TWITTEREN IS KÖVETHET MINKET! http://www.twitter.com/atM_interaktiv2009-11-11T16:21:55+01:00